Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. TILKI ATTILA az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
150 legszélesebb köréből gyűjtsék be azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyek segítették e törvényjavaslat elkészülését és ilyen formában történő kodifikációját. Úgy hisze m, hogy mindenki, akár civil szervezetről, akár társadalmi szervezetről, akár állami szervezetről, akár a kódexet előkészítő bizottságokról, azoknak a tagjairól legyen szó, mindenki becsülettel, tisztességgel vett részt ebben a kodifikációs munkában, és íg y bízhatunk abban, hogy ez a törvényjavaslat megfelelően tükrözi a valós életviszonyokat, lehetőséget ad arra, hogy a jogban járatlan emberek is eligazodjanak a törvény útvesztőiben, hiszen 1179 szakaszról van szó. Nem könnyű ezeket a szabályokat megtaláln i, a magunkra vonatkozó szabályokat megtalálni és azokat értelmezni. A kódex szerkezete is segíti a hozzáférhetőséget. S amit a többségi vélemény még megfogalmazott, ami nagyon fontos, és talán a korábbi jogalkotás adós is maradt ezzel, hogy olyan közérthe tőségre törekedett a jogalkotó, amely biztosítja azt, hogy a jogban járatlan átlagember is megérti azokat a szabályokat, amelyek egyébként a mindennapjait körbefonják. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, és ezt nemcsak én gondolom, hanem a bizottság 11:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiból.) (11.50) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Kérdezem, hogy a többségi véleményt kívánjae valaki ismertetni az Országgyűlés plenáris ülésén. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. A kisebbségi véleményt Tilki Attila képviselő úr ismerteti, így megadom ö nnek a szót. DR. TILKI ATTILA az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2008. szeptember 10i ülésén 16 igen és 1 2 tartózkodás szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta a polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatot. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt szeretném összegezni. A magyar jogrendszer egyik alapkövének számít a polgári törvénykönyv, ezért fontos, hogy egy hosszú szakmai előkészítés előzze meg. Olyan munka ez, ahol a politika szempontjainak minél kevésbé szabad teret nyernie. Jól tudjuk, hogy erre a tízéves előkészítő munkára a jogásztársadalom jeles professzor ai lettek felkérve, bízva az ő megalapozott és teljes körű szaktudásukban. Ám meglepődve láttuk azt, hogy a kodifikációs munkával megbízott grémium által elkészített anyag és a beterjesztett javaslat között komoly különbségek mutatkoznak meg. Célszerűnek t artottuk volna, ha a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője azt vázolta volna fel, hogy miben különbözik az előterjesztés és a szakmai grémium által letett anyag, hiszen valószínűleg itt szólhat bele, itt szólhatott bele a politika. Hogyan történhet meg az, hogy hosszú évek munkájával megalkotott szöveget az Országgyűlés elé úgy lehet beterjeszteni, hogy előtte a minisztérium egy kicsit átírja, és saját szájízére formázza? Ha valami, akkor a polgári törvénykönyv ezt nem engedheti meg. Ez nem egy szim pla - ha egyáltalán van ilyen - törvény, hanem a magyar jogrendszer egyik legnagyobb és legbiztosabb pillére. Azt gondolom, hogy ha a kormány a szakma által előterjesztett anyagot ilyen felszínesen kezeli, akkor nekünk sem lehetett más a viszonyunk ehhez a z előttünk fekvő törvényjavaslathoz, mintsem hogy általános vitára alkalmatlannak tartjuk. De nemcsak az előkészülettel kapcsolatban vannak aggályaink. Az előttem szólók már beszéltek arról, hogy a legnagyobb ellenállás az élettársi kapcsolat, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a gyűlöletbeszéd törvény szövegébe helyezésének alkotmányos tisztázatlansága körül fogalmazódik meg. Egyetértek azzal, amit Salamon képviselőtársam mondott, hogy önmagában ez is elegendő ok lett volna, hogy általános vitára alkalmat lannak tartsa az önkormányzati bizottság.
