Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
1471 részvénytársaságra, akinek ilyenkor különböző kötelezett ségei vannak, és ez azon túl, hogy a menedzsmentet és a vállalatot jelentősen leterheli - hiszen meg kell válaszolnia bizonyos kérdésekre , a piacon is rendkívül hátrányos helyzetbe kerül. Ezért kívántuk ezt életbe léptetni, hogy előbb fogadja el a saját társasága a vásárlási szándékot, és ha ennek megvannak a jogipénzügyi feltételei, akkor lehet jelentkezni a PSZÁFnál, ahol szintén kinyilvánítják az ilyen szándékot. Az Európai Bizottság versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy ezzel korlátozzuk azt a tevéken ységet, a tőke szabad piaci áramlását, ezzel együtt utólag is szeretném kihangsúlyozottan mondani, hogy tudtuk, hogy milyen döntést hozunk, és ezt fel is vállaltuk. A másik ilyen kérdés, amit kifogásolt az EU, az, amikor azt a törvényt hozta meg a parlamen t ezen a törvényen belül, hogy minden stratégiai vállalat igazgatóságába és felügyelőbizottságába megfigyelő tagokat delegál, nem szavazati joggal bíró, csupán megfigyelési joggal bírókat delegál az Energia Hivatalon keresztül, azzal a céllal, hogy ha eset leg olyan történések vannak kimondottan az energiapolitikát érintően, akkor ezek a jelzések időben érkezzenek meg az Energia Hivatalhoz. Ezt nem fogadja el az Európai Bizottság, ezt erővel való visszaélésnek tekinti. Úgy ítéltü k meg, hogy erre szükségünk van, de tudomásul vesszük, tudomásul kell vegyük ezt a döntést az Európai Bizottság részéről, és a változás jelen pillanatban a parlament előtt fekvő törvényjavaslatban benne van. Tehát utólag is azt tudjuk mondani, hogy szükség lenne erre, de tudomásul vesszük, és javasoljuk a parlamentnek, hogy ezt a döntést fogadja el. Összegezve: úgy ítéljük meg, hogy az eltelt egy év alatt a törvény ezen rendelkezései azokat a szükséges feltételeket megteremtették, hogy Magyarországon straté giai vállalatot ellenséges kivásárlással ne lehessen kivásárolni, már csak abban a tekintetben is elértük, hogy fölhívtuk a vállalatok figyelmét az ilyen cselekedetekre. Ez a törvény hasznos szerepet töltött be, úgy érezzük, hogy szükség volt rá, de a kéré sre, hogy az eljárás szűnjön meg, mindenféleképpen meg kell szüntetnünk. Én kérem tisztelettel a parlamentet, hogy ezt a két jelentős változtatást a törvényből iktassa ki, értsen ezzel egyet. A többi rendelkezés, amelyek a törvényben megfogalmazásra került ek, továbbra is aktuálisak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, SZDSZ. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudtuk, hogy vékony pallón próbálunk egyensúlyozni, amikor 2007 szeptemberében az Országgyűlés megvitatta, majd október 8án elfogadta a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényt , amit nagyon leegyszerűsítve és népszerű nevén lex MOLnak kereszteltek el sokan. Tudtuk, hiszen mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy a közösségi jog igen szűk körben ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben lévő társaságok felett. Tu dtuk ugyanakkor azt is, hogy egyetlen szektorban, az energetika területén szigorú korlátok és feltételek mellett ugyan, de ismert és legitimált az állami beavatkozás bizonyos lehetősége. Ezt az elvi lehetőséget, a keskenyre nyitott rést próbáltuk meg saját érdekeink szempontjából optimálisan kitölteni a törvényalkotással. Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban a megszületett törvény bizonyos vonatkozásai kapcsán az összeegyeztethetetlenség vélelme merült fel, és a magyar kormány ennek megfelelően kapott felszólítást a Bizottság által kifogásolt egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére. Erről szól most az előttünk lévő törvényjavaslat. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a törvény által elérni kívánt célok többségét az Európai Bizottság végül is legitimálta, három ponton azonban módosítanunk kell a törvényt. El kell hagynunk ebből a törvényből annak rögzítését… (A Fidesz és a KDNP képviselői konzultálnak.) Hadd kérjem képviselőtársaimat, olyan hangosan beszé lgetnek ott,
