Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
148 bomlást segíti elő, de ez egy atomizált és kétségbeesett társadalmat vetít elénk. Ez a törvénytervezet sajnos ilyen már az alapelveinek megfogalmazásában is. Az, hogy hiányzik az alapelvek közül a házasság alkotmányban lefektetett védelmének a kibontá sa, tudatos és az egész törvényen végigvonuló döntése az én szabadságát mindenek fölé helyező jogalkotónak. Az a hivatkozás sántít, hogy ez benne van az alkotmányban, ezért itt nem kell megemlíteni. Csak halkan jegyzem meg, a többi alapelv is benne van alk otmányban, itt mégis kifejtve szerepelnek. Az Alkotmánybíróság 14/1995. számú határozatából csak néhány gondolatot mondok. A házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyerme k születését és a családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete s a többi. Ez a magyarázata annak, hogy az alkotmány a 15. §ban együtt említi a védelem két tárgyát: a Magyar K öztársaság védi a házasság és a család intézményét. A törvény az alkotmány szűkszavú megfogalmazásán túl ki kellett volna bontsa ezt a mondatot, hiszen ez a törvény szándéka szerint egy kódex egyben, összesítve mindazt, amit ebben a vonatkozásban a jog meg fogalmazhat. Mit látunk a családjogról szóló könyvben? A modernnek mondott társadalom felbomlása, a társadalom szétesése bontakozik ki a szemünk előtt. Azt mondják önök, hogy a házasság és a család válságban van. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy nem a há zasság és a család van válságban, hanem az ember, az identitásában elbizonytalanodott, céljaiban, rendeltetésében, életszemléletében fájdalmasan individualizálódott ember van válságban. Ez a törvény abban, hogy a különöst emeli általánossá és normává, péld ául a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasság rangjára emeli, a modern kori ember válságát nem enyhíti, hanem ezt emeli törvényi erőre, s ezzel egyszer s mindenkorra rögzíti azt. Hogy mennyire veszélyes ez a törvény, mutatja egy nekem küldött levél. Eg y részletet olvasok belőle. (11.40) “Véleményem szerint az európai kultúra, benne természetesen mi is, a törvényalkotás terén elvesztettük a csatát. Olyanok ülnek ott többségben, mármint a törvényhozásokban, olyanokat támogat a mindent a haszon szempontjáb ól néző pénz, akik az életellenes elveket a törvényekbe iktatják. Természetesen amit lehet, meg kell tenni, de nem szabad hiú reményeket táplálni. Ha azt akarom, márpedig azt akarom, hogy ez a nép és tágabban az európaiság megmaradjon, akkor ma azonnal elí télt leszek. A tömeg természetesen tapsolni fog mindenfajta könnyítésnek, és a lángossütő bácsitól kezdve az egyetemi tanárig bezárólag élénken helyeselni fog, minek ez a nagy hercehurca és sok utánajárás, ha már úgyis megromlott a kapcsolat. Ha a fog elro mlott, ki kell húzni. Mi viszont csak egyet tehetünk: nősülünk, gyermekeket vállalunk, neveljük őket, és nem válunk, és emellett figyelemmel tartjuk és segítjük egymást, magyarán: közösséget alkotunk.” Miről szól ez az idézet? A nemzet egészséges részének a legyintéséről, aminél fájdalmasabb és súlyosabb dolog törvényhozóval nem történhet. Miniszter úr ezt feltehetően nem is érti, mert önnek, mint ahogyan az alkotmányügyi bizottságban elmondta, ez az egész csak egy jóízű vitatkozási terep, nekünk viszont az életünk. Mindezért és a későbbiekben kifejtendők miatt alkalmatlan ez a házasságtalan és hovatovább családtalan jogról szóló könyv, a polgári törvénykönyv harmadik, a családjogról szóló kötete az általános vitára. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiból. ) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kulturális és sajtóbizottság állásfoglalását kívánjae valaki ismertetni. Ha igen, kérem, hogy gombnyomással vagy akár kézfelemeléssel jelezze. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.
