Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
144 E vélemények képviselői szerint tehát a benyújtott törvényjavaslat nem támogatható, egyrészt mert nem vette figyelembe a Vékás Lajos vezette szakértő i bizottság észrevételeit, másrészt megítélésük szerint a bizottsági ülésen feltett kérdéseikre sem kaptak választ. A kormánypárti kisebbségi vélemények is az új polgári törvénykönyv tervezetét elsősorban emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi szemp ontból közelítették meg. A támogató vélemények képviselői nyolc pontban foglalták össze a törvényjavaslatnak a bizottság feladatköre szempontjából különösen fontos, tervezett rendelkezéseinek nyilván csak egy részét, a kisebbik részét. Úgy érveltek, ha egy készülő törvényben olyanok fogalmazódnak meg, hogy véget vethet a mai gyakorlatban szinte futószalagszerűen lezajló gondnokság alá helyezési perek gyakorlatának; senkit sem lehetne a törvényjavaslat hatálybalépése után általában és mindenre kiterjedően, v églegesen megfosztani cselekvőképességétől; a belátási képességeiben korlátozott személy autonómiájában csak annyiban lehet korlátozott, amennyiben ez emberi jogainak és érdekeinek védelmében feltétlenül szükséges; a szinte teljes jogfosztást jelentő csele kvőképességet kizáró gondnokság intézményét remélhetően véglegesen felszámolja; a törvényjavaslat nemcsak azokat a személyeket tekinti cselekvőképesnek, akik egyedül képesek döntéseket hozni, hanem azokat is, akik segítséggel képesek saját ügyeikben eljárn i; kiküszöböli a mechanikus, orvosi diagnózison alapuló, papírízű, lélektelen szemléletet; a bíróságoknak egyebek mellett behatóan vizsgálni kell, vannake az alany környezetében olyan segítségnyújtási formák, amelyek nagy biztonsággal elegendőek helyzete megoldásához, és végül a hivatásos támogató néven bevezetendő jogintézmény létrehozásával azoknak nyújt segítséget, akik nem családban élnek, szociális kapcsolatrendszerrel nem rendelkeznek, pszichés állapotuk vagy szenvedélybetegségük miatt egyes vagyoni, személyi ügyeik intézése során támogatásra szorulnak - márpedig, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslatnak a szelleme és a tartalma is ilyen , akkor az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi biz ottságnak a tagja, mi mást mondhatna, mint azt, hogy ezt a közel 1200 paragrafust tartalmazó törvénytervezetet támogatni kell. Hasonló véleményt váltott ki például az is, hogy nagyobb védelmet kapnak a túlélő házastársak, a bejegyzett élettársak, élettársa k. Ha ebben a szellemben folytatódik a törvényhozás gyakorlata, akkor remélni lehet, hogy Magyarországon is meghonosodhat az az európai felfogás, amely a gyermek mellett a házastársat is előnyben részesíti az öröklés során, vagy legalábbis a gyermekkel azo nos nagyságrendű öröklésre jogosíthatja. Mivel azonban még Magyarországon nem így gondolkodunk - pedig hát nálunk is előfordul, hogy a szülő elhunytakor a gyermek már rendelkezik valamiféle egzisztenciával , a jelenlegi javaslat sem helyezi a házastársi ö röklést a gyermeki elé, de lehetővé teszi, hogy a túlélő házastárs választhasson a haszonélvezeti jog vagy egy gyermekrész tulajdonának megszerzése között. Ez egyben a röghöz kötöttséget is enyhíti, annyiban mindenképpen, hogy az új házasság nem szünteti m eg a túlélő házastársi jogokat. (11.20) Közszereplőként valamennyi képviselőtársam tudja, hogy jelenleg akkor is elmarasztalhatja a bíróság a sajtót, ha mindössze pontosan beszámol a politikai szócsatákról. Szócsaták pedig nemcsak voltak, vannak, lesznek i s. Az új polgári törvénykönyv tervezete is fenntartja a sajtóhelyreigazítás intézményét, de hatálybalépése után nem lehetne sérelemdíj vagy kártérítés megfizetésére kötelezni a sajtót, ha a nyilvános rendezvényeken elhangzottakról a nyilatkozó pontos megj elölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghű idézet formájában tudósít. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kormánypárti kisebbsége támogatja a törvényjavaslatot azért is, mert széles körű tematikus egyeztetés volt éveken át számos szervezettel, az Országos Közjegyzői Kamarától a Magyar Helsinki Bizottságig. Tisztelt Országgyűlés! Végül: az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/5949. számon előterjesztett, a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot 9 igen és 9 nem szavazattal általános vitára nem tartja alkalmasnak.
