Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 13 (164. szám) - Képviselő frakcióból történő kilépéséről és képviselő frakcióba történő felvételéről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
1188 mellett teszi le a voksot a kormány, akkor oda fog állni e mellé a javaslat mellé. Azt gondolom, hogy ezzel az ország érdekét fogja szolgálni. Ha nem, az is egy fontos üzenet lesz a számunkra - nyilván a kkor másként kell gondolkodnunk ezekről a javaslatokról, amelyek majd elénk kerülnek. Nos, tisztelt képviselőtársaim, amikor szombaton a Szabad Demokraták Szövetsége liberális gazdasági kabinetje tanácskozott vezető közgazdászok jelenlétében, az egyik közg azdász, Magyarország egyik vezető közgazdásza azt mondta, hogy ma még nem tudjuk erről a világgazdasági válságról, hogy ez egy nátha vagy pedig a tüdőbaj első súlyos jelei. Valóban nem tudjuk, és senki nem tudja, hogy nátha vagy a tüdőbaj első jelei, de a cselekvést úgy kell kialakítanunk, hogy bármelyikről is van szó, alkalmas legyen rá, és ezért kell cselekedni. Nem nemzeti csúcsra van szükség, hanem cselekvőképes kormányra (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) . Nemzeti csúcsot természetesen lehet sze rvezni, mert ez mindenkinek a saját szíve joga. Megjegyzem, mi természetesen el is fogunk menni egy ilyen találkozóra, ha azt látjuk, hogy valóban van érdemi jelentősége annak, hogy ott leülünk, és beszélünk egymással az ország helyzetéről. Na de lássuk vi lágosan! Épp a miniszterelnök úr egy tegnap esti televízióműsorban arról beszélt, hogy ő 246 hónapos távlatban tudja elképzelni a nemzet csúcsot. Most pedig napról napra cselekvésre van szükség a kormány részéről. Nem helyettesítheti a kettő egymást, teh át a kisebbségi kormány részéről cselekvés szükséges. A cselekvésnek pedig a mostani hiány csökkentésére kell irányulnia, a költségvetési plafon elfogadására, és a versenyképesség erősítésére. Ezt az utolsót azért szeretném kiemelni, tisztelt képviselőtárs aim, mert az nem történhet meg, hogy a válságról való vita közben, a válságról való gondolkodás közben lényeges és fontos reformokat, átalakításokat megint félreteszünk. Ne feledjük el, hogy ez a válság milyen helyzetben érte Magyarországot. Magyarországon már előtte komoly probléma volt a magyar gazdasággal, és ezeket a bajokat nem sikerült orvosolnunk. Mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről készek vagyunk arra, hogy átgondoljuk javaslatainkat. Mi az adócsökkentést fontosnak tartjuk. Mi javasoltuk azt, hogy jöjjön létre egy adóreformalap, amelynek egyharmadát hiánycsökkentésre fordítsuk, kétharmadát adócsökkentésre. Mi az arányok megváltoztatására is készek vagyunk akár ebben a mostani helyzetben, de hogy fontos, reformértékű, előremutató lépésekről lem ondjunk, nem engedhetjük meg. Ezért az SZDSZ ebben nem is lesz partner. A közös gondolkodásban igen, az együttműködésben igen, az ellentétek félretételében igen, mert ezt kívánja meg az ország. De hogy értelmes politikai céljainkat feladjuk (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , abban nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Megadom a szót Lendvai Ildikó frakcióvezető asszonynak, a Magyar S zocialista Párt képviselőcsoportjából. Frakcióvezető asszony! LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tévénézők már jól ismerik a napirend előtti hozzászólások szokott koreográfiáját: elmondja a miniszterelnök a magá ét, utána az ellenzéki frakciók némelyike hevesen rálő, majd én gondosan kivárom a pillanatot, megnyomom a gombot, és megpróbálok erőmtől vagy szellememtől függően visszalőni. Ez egy ismert koreográfia. Nyilván most is volna ilyenfajta mondandóm is. Engedj ék meg, hogy félretegyem azonban ezt a koreográfiát, mert méltatlan volna. Méltatlan volna nem hozzánk, hiszen tőlünk, politikusoktól sok minden kitelik, méltatlan volna a helyzet súlyosságához és a ránk háruló felelősséghez. Ezért a szokott odavissza löv ögető polémia helyett most inkább köszönetet szeretnék mondani. Fodor Gábor elnök úr már utalt rá, de meg kell köszönnöm, hogy kérésünk meghallgattatásra talált. Meg kell köszönnöm, hogy a parlamenti
