Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
1163 Erre iszonyú nehéz egyébként jogszabályt alkotni. Van, aki ilyen irányba indult el, van, aki ol yan irányba indult el a megoldásokban. Csak mellesleg mondom, egy apróság, de milyen érdekes, amiben nem volt sosem vita itt a parlamentben, hogy aki szociális alapon rászorul, azt tényleg támogatni kell. Csak hát máshogy jelentkezik egy 15 ezer forintos t ávfűtési számla ugyanannak a nyugdíjasnak, mondjuk, Győrben egy 50 négyzetméteres lakásban, és máshogy jelentkezik egy nyugdíjasnak egy ugyancsak 50 négyzetméteres lakásban 30 ezer forintként Budapesten. Ki a rászoruló? Hogyan, miért és miért nem? Budapest en egyébként az is az érdekességek közé tartozik, hogy itt kapják a legkevesebben a szociális támogatást, mert a relatív magasabb budapesti életszínvonal okán a sávokban úgy férnek el. Igen ám, de vidéken például nagyon sok helyütt az amúgy állampolgári jo gon szétosztott - úgy értem, a rászorultsági elv alapján, de földrajzilag nem különbséget téve szétosztott - pénzek vidéken több településen már el tudják érni azt a hatást, hogy kialakul az a blokkoló kisebbség bizonyos társasházakban, akik nem lesznek ér dekeltek a korszerűsítésben, mert szociális ágon nekik gyönyörűen bejön mindaz a pénz, ami végül is számukra érdektelenné teszi a korszerűsítést, hiszen ha a számlám felekétharmada valahogy ki van fizetve, akkor mit bánom én, hogy mi történik. Magyarul az t mondom, hogy hosszú távú megoldások kellenek, középtávúak és persze azonnali dolgok. Az azonnali dolgokról szeretnék mondani egypár dolgot, és minthogy nem hiszem, hogy a parlamentnek jelen pillanatban különösebb nyilvánossága lenne, azt gondolom, hogy k icsit bensőségesebben. Nem véletlen egyébként, hogy egy órával vagy kettővel ezelőtt kifejezetten fölkértem Budapesten a főbb szereplőket, a gázszolgáltatót, a Főgázt, a budapesti erőművet, aki ezt a gázt elégeti, és a Főtávot, hogy saját hatáskö rben, pusztán üzleti lehetőségeik határain belül 25 százalékkal mérsékeljék az áraikat. Ez azonnali hatállyal a fogyasztók számára legkevesebb 15 százalékos csökkenést eredményezne. És megtehetik! Higgyék el nekem, hogy megtehetik! Ezt azért mondom, mert végignéztem egy halom szolgáltató mérlegét, és a többi, és a többi. Hát olyan tarka kép van, hogy ki mit tekint költségnek, ki milyen költségekkel dolgozik, hogy csak na! Azt gondolom egyébként, hogy hallatlan komoly jövedelmek vannak ebben az egész távhől áncban, de nem mindenütt! Ahol olcsó a távfűtés Magyarországon, ott nagy valószínűséggel azért is olcsó, mert kevesebb mannát húznak ki az érintett szereplők ebből az egész rendszerből. Ahol drágább, ott meg fordítva. (20.50) Most megint csak beszéljünk vi lágosan! Budapesten jelenleg 3500 forint környékén van egy gigajoule hőenergia a lakosságnak, miközben Magyarországon ezt illik 20002500 forint környékén megtermelni. Plusz alapdíj - az alapdíj az egy külön sztori. Elképesztő! Én egyszerűen sem matematika ilag, sem fizikailag nem akarom felfogni, hogy ezek mögött a számok mögött ne lenne valamiféle olyan elásva, amivel mégiscsak kellene valamit kezdeni. Igen, beszéltünk az Energia Hivatal árkontrolltevékenységéről, de egy másik vetületben, egy másik - hogy mondjam - megközelítésben vagy nagyító alatt nézve csak ez az egész Robin Hoodadó, amin itt vita ment, kérem szépen, ez az érintett cégek nyereségét célozza, nem a költségeiket, a nyereségüket. Tehát nekik voltak ráfordításaik, eladták a szolgáltatásaika t, a kettő között van egy különbség, ezt hívjuk nyereségnek, s ennek a megadóztatásáról van szó. Márpedig a szektorban akikkel lehetett beszélni, akikkel nem, szövetségek és minden, mindenki elkezdi elmagyarázni, hogy tulajdonképpen neki ezen semmi nincs, önkormányzati kézben van minden, feszes árkontroll alatt van minden, itt senki nem keres ezen semmit. Akkor meg kit bánt, hogyha esetleg adó alá vesszük ezeket a dolgokat? Ha valaki nulla nyereséget csinál, annak a 8 százaléka is nulla, nem fáj! Magyarul: mégiscsak benne van az a potencialitás, a rettegésből érezni, hogy benne van az a potencialitás, hogy itt márpedig komoly nyereségek képződnek, amúgy egyébként egy nagyonnagyon fontos közszolgáltatásban, s ezeknek kellene tulajdonképpen utánajárni.
