Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
1157 Ez viszont jelentős likviditási g ondot okozhat a távhőszolgáltatóknak, amely tény végső soron az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Figyelemre méltó az is, hogy a Magyar Energia Hivatal ármegállapítási közreműködésének költségeit a távhőszolgáltatóval kívánja megfizettetni a kormány , amely ismételten árnövelő tényezőként veendő számításba. Kérdéses az is, hogy a MEH miként tud eleget tenni az új feladatának, miszerint közel 150, egymástól jelentősen eltérő technológiát alkalmazó hőtermelő esetében kellene ugyanazon idő alatt elvégezn ie az árszakértői vizsgálatokat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A távhőszolgáltatás, azon felül, hogy több mint másfél millió magyar ember energiaellátását biztosítja, kiemelkedő szerepet játszik az energiahatékonyság javításában, a klíma- és környezetvédelemben, ezért a távhőszolgálatás versenyképessége alapvető szociális és nemzetgazdasági érdek. Amennyiben ezt a tényt szemünk előtt tartva vizsgáljuk meg az elénk terjesztett törvényjavaslatot, akkor pártállástól függetlenül, ahogy az itt el is hangzott, megállapíthatjuk, hogy az teljes mértékben alkalmatlan a távhőszolgáltatás versenyképességének javítására. Mert miként is szolgálhatná azt egy olyan törvény, amely figyelmen kívül hagyja, hogy a kapcsolt energiatermelő beruházások a távhősz olgáltatás hatékonyabbá tétele érdekében valósultak meg, jelentős mértékben csökkentve a távhőtermelés költségeit. A törvényjavaslat szerint az új adónem hatálya alá tartozna minden, 50 megawatt alatti kiserőmű, amelyek döntő többsége kapcsoltan állít elő hő- és villamos energiát, illetve megújuló energiát használ fel azok előállításához. (20.20) Alkalmase versenyképesség javítására az a törvénytervezet, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a távhőszolgáltatás biztosításáért alapvetően a helyi ön kormányzatok felelnek, s e feladataik elvégzését nem hatáskörük csorbításával kellene akadályozni, hanem átgondolt törvénykezéssel és a szolgáltatások javítását szolgáló anyagi ösztönzőrendszerrel segíteni? Felelőse az a törvényhozó, mely úgy akar többlet feladatot bízni a Magyar Energia Hivatalra, hogy meggyőződött volna arról, hogy a személyi feltételek tekintetében felkészülte az új megbízások elvégzésére? Szabade figyelmen kívül hagyni, hogy számos távhőtermelő és szolgáltató között hosszú távú hőátv ételi szerződés van hatályban, melynek feltételeit a törvényjavaslat szerint a Magyar Energia Hivatal felülírhatja, ami jogi és közgazdasági kérdéseket is felvet? Előfordulhat az is, hogy a Magyar Energia Hivatal által előírt egyoldalú szerződésmódosítás k övetkeztében bíróság lesz kénytelen eldönteni a jogvitát, amely veszélybe sodorhatja a szolgáltatás létét is, hiszen a beruházások többségét csak e szerződések megléte esetén finanszírozta és finanszírozza a hitelező pénzintézet. Felelősnek mondhatóe az a törvényjavaslat, amely egyszerű költségvetési tételként kezeli az új adónemet - erről itt néhányszor már szó esett e parlamenti vita során , és nem tesz javaslatot arra, hogy az ezen a címen beszedett adót elkülönített alapban teljes mértékben a törvényb en rögzített célok megvalósítására fordítsák, eleget téve ezzel az átláthatóság által támasztott követelményeknek is? Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem! Az a törvénytervezet, amely mindezek figyelembevételétől elzárkózik, nem alkalmas a t ávhőszolgáltatás versenyképességének elősegítésére. Nem alkalmas, és maga az indoklási szöveg is elárulja ezt, mely a következőképpen fogalmaz: “A távhőfelhasználás korszerűsítésének, illetve igénybevételének támogatásához szükséges költségvetési források megteremtését szolgáló adó alanyai az energiaellátó tevékenységet folytató vállalkozások. Ennek alapján a várható költségvetési bevétel 30 milliárd forint.” Kedves Képviselőtársaim! Ha a kormány a jelenlegi 82 milliárdról 66 milliárd forintra csökkenti a j övő évi kompenzációs alap költségvetési támogatását, miközben csak ebben az esztendőben négy alkalommal emelte meg a gázenergia árát és az új adónemből 30 milliárdos bevételre számít, akkor 96 milliárdot fordítana kompenzációra, valamint a versenyképességi feltételek javítására. Számításaink szerint a 14 milliárdos többlet az energiaár növekedését sem tudja ellensúlyozni. Akkor hogyan is fog az új adónem terhére támogatást nyújtani a lakóépületek és a lakások felújításához?
