Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 15 (155. szám) - Az ülésnap bezárása
115 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Há z! Ahogyan az előttem szólók, én is azt gondolom, nagy jelentősége van annak, hogy ebben a témában, az ebefogadás témájában most már hónapok óta körvonalazódik az ötpárti egyetértés, de itt azért hónapok óta van egy disszonáns hang, és ez maga a lassúság, amivel ez az ügy kezelődik. Azt lehet mondani, nemcsak ötpárti, hanem az informatikában is egységes igény van arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, együtt foglalkozzunk a civilekkel, de ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala már tartalma z bizonyos árnyaltabb megfogalmazást, hiszen az informatika gazdasági szereplői között már olyan verseny van, amelyben láthatóan vannak nyertesek, és vannak, akik veszteseknek érzik magukat. Ez a verseny teljesen természetes a gazdasági életben, hiszen min den vállalkozás a nyereséget kívánja realizálni, és azért az ebefogadás egy olyan téma, ahol tud nyereséget realizálni. Éppen ezért, mivel a gazdasági szereplőknek ez a céljuk, kell, hogy legyen ebben a témában egy olyan szereplő, amelyik nem a gazdasági nyereség szempontjából érdekelt, hanem társadalmi szempontokat vesz figyelembe, és ebben a helyzetben vannak a civil szervezetek a maguk minimális hatásával a társadalomra, és a Magyar Országgyűlésnek, illetve a magyar kormánynak erőteljes és jelentős ráha tása van erre az esetre. Ezért politikailag kérdés, mit is jelent az, hogy létre fogunk hozni egy ilyen eseti bizottságot, mi lesz az eseti bizottság valódi jelentősége, mire lesz hatása, és mennyiben lesz hatása. Ha csak ülésezünk, és határozatokat hozunk , esetleg kiadunk sajtóközleményeket, azt gondolom, nem érjük el azt a célt, amit valamennyien, mind az öt párt szeretnénk. Hol látunk most erőt és cselekvőkészséget? Természetesen az államtitkár úrnál lehet látni, hiszen az internethajón, ahol, azt hiszem , valamennyien ott voltunk, széles és nagyívű terveket vázolt föl, de kérdés - noha ez nem a kérdés helye , vajon az államtitkár úr mennyire kíván majd támaszkodni az Országgyűlés egy eseti bizottságára, mennyire kívánja megosztani a feladatokat, gondokat , mennyire kívánja bevonni abba, hogy itt a társadalom minden részét elérő és minden részében pozitív hatású munka folyjon, akár az ő részéről, akár a mi részünkről. (21.00) Ezért kérdéses az, hogy mit hoz a holnap, és az az érzésem, hogy ez munkál mindenk iben, ezért tartunk ott, hogy még öthat hónap után sem állt föl ez a bizottság, és nem kezdtük el a munkát. De azt gondolom, hogy ha végre eljutunk oda, hogy ez a bizottság fölállhat, és a föltett kérdéseket máshol mindenki megválaszolja magának - államti tkár úr is nekünk , még esélyünk van arra, hogy társadalmilag is jelentőset alkossunk az elkövetkezendő években, és 2010ig ez csak egy bevezetés legyen, ahogy Márfai Péter képviselőtársunk is mondta, és igazából ez 2010 után teljesedjen majd ki. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Több felszólaló nem jelentkezett, ezért a szokásos kérdést kissé megváltoztatva teszem fel. Az előterjesztőket kérdezem, hogy az előterjesztők részéről elhangzottakra kívánnake válaszolni. (Senki sem jelentkezik.) Nincs vál asz. Az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a vitára következő ülésünkön kerül sor. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy ennek és a bizottság létrehozá sáról szóló előterjesztésnek a határozathozatalára későbbi időpontban, ugyanazon az ülésen kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. A mai napon napirend utáni felszólalásra senki nem jelentkezett. Az ülésnap bezárása
