Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A szlovák alkotmánybírósági delegáció köszöntése - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA BÉLA (MSZP):
1129 A másik általában az angolszász országokra jellemző, amit plurális normatív rendszernek szoktunk hívni, ahol sokkal kisebb az állam szerepe, ennek megfelelően sokkal kisebb a jövedelemköz pontosítás, és ennek következtében kevesebb a szolgáltatás, többet bíznak a polgárok öngondoskodására, és nincs meg az az egyensúlyozó szerep, amit a szociális piacgazdaságok általában felvállaltak, és többékevésbé sikerrel tudtak is teljesíteni. (18.00) Ha ezt a két alaprendszert nézzük, akkor azt tudnunk kell, hogy a legnagyobb hiba, amit egy ország elkövethet, ha a két rendszert megpróbálja felkészületlenül összekeverni. Sajnos vagy nem sajnos, a magyar gazdaság, a magyar szociális kiadási rendszer, egy általán a magyar költségvetési kiadási rendszer egy olyan adottság, ami sokkal inkább a szociális piacgazdaság adórendszeréhez áll közelebb, mint a másik angolszász rendszerhez. Hiszen amit most mondok, biztos, hogy a nyugdíjasok és a rászorulók nem így fo gják érezni, de akkor is ténykérdés, hogy Magyarországon kiépült egy viszonylag fejlett szociális ellátórendszer, egy viszonylag tisztességes nyugdíjrendszer, egy Európában is egyedülálló családtámogatási rendszer és egy európai szinten is jól működő egész ségügyi rendszer. Persze mindezek, akik ebben érintettek, az egészségügy dolgozói és a betegek, a nyugdíjasok és a szociális segélyen élők, nem is beszélve a gyesen vagy gyeden lévőkről, ők még mindig úgy érzik, hogy ez kevés. De a valóság az, hogy ez az e urópai szinthez képest is nagyon jelentős kiadást jelent az államnak, és ha ezt az adottságot nem vesszük figyelembe, és elkezdjük a másik oldalról, a bevételi oldalon a másik modell előírásait alkalmazni, akkor óriási botrány fog keveredni belőle rövid id őn belül. Tehát én azért nagyon kérem, hogy aki nemzetközi összehasonlításokat mond ebben az ügyben, az mondja el, hogy persze egészen más volt a kiinduló helyzete néhány évvel ezelőtt a balti országoknak, egészen más volt az életszínvonal a balti országok ban, egészen más volt a szociális rendszer, még mindig egészen más, nem volt semmiféle állami adósságuk, mert úgy kerültek ki a volt Szovjetunióból, hogy egy fillér adósságuk nem volt. Egészen más volt a szociális, családtámogatási rendszer Szlovákiában, n em is beszélve Romániáról vagy Bulgáriáról. Tehát ne hasonlítgassuk össze ezt a két dolgot, mert nálunk ez egy adottság, és azt gondolom, hogy épeszű politikus ebben az országban tudja, hogy jelentősen ezeken az ügyeken nem lehet spórolni a következő idősz akban. S azért mondhatnánk az ellenkező példákat is, például itt a szintén nem messze lévő Szlovéniát, aki a hozzánk hasonló adóterheléssel, sőt egy kicsit magasabb adóterheléssel dolgozik, egy hasonló, ilyen szociális piacgazdaságszerű rendszerben, és en nek ellenére köszöni szépen, jól van. Tehát önmagában az adórendszer mikéntje nem határozza meg az ország gazdasági fejlődését, és nem határozza meg a versenyképességét sem. Azt gondolom, hogy az a tiszta képlet, amit mondjuk, az SZDSZ mond, mert az SZDSZ azt mondja, hogy kérem, csökkentsük drasztikusan az adókat, csökkentsük a szociális kiadásokat, csökkentsük a közalkalmazottak bérét, csökkentsük a nyugdíjakat. Ez egy viszonylag tiszta képlet. Baromi nehéz megvalósítani, de legalább koherens. Ezt a többi parlamenti pártnál sajnos a mai vitában sem éreztem. Tehát a KDNP, a Fidesz vagy akár az MDF hozzászólói keverték a két dolgot. Még a legtisztább, amit ebben az ügyben hallottam az elmúlt időben, az Orbán Viktor elnök úr kijelentései, aki azt mondja, hogy drasztikus adócsökkentés kell, drasztikus létszámcsökkentés kell a közalkalmazottak és a köztisztviselők körében, egyébként pedig csökkenteni kell a nyugdíjakat is. Ez már egy kicsit adekvát mondássor, ezzel tulajdonképpen lehet adórendszert változtatni, d e a mai napon nem ezek a kijelentések hangzottak el itt, a parlamenti teremben. Annak is nagyon örülök, amikor sokan és sokszor különböző szakértői anyagokra hivatkoztak itt az elmúlt időszakban, ma is többen tették ezt, Varga Mihály is, aki a Fidesz vezér szónoka volt. De azért aki ismeri ezeket a szakértői anyagokat, és ezt a költségvetési bizottsági ülésen is elmondtam már egyszer, minden szakértő egyetért abban, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét viszonylag jelentősen javítani tudjuk, a hhoz valóban olyan 10001200 milliárd