Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A szlovák alkotmánybírósági delegáció köszöntése - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1126 ami a gépjárműveknél vagy az energiahordozóknál elhangzott, hanem átfogóan, teljes koncepciójában egy zöldadóren dszert, zöldszemléletet is előtérbe helyező adórendszert valósítanánk meg? A zöldadórendszer tisztább környezetet és egészségesebb életet jelentene. A zöld adóreform legfontosabb eredménye, hogy javul a környezet állapota és a lakosság egészsége; visszaszo rulnak a súlyosan szennyező és egészségkárosító termékek és szolgáltatások. A zöldadórendszer csökkenő anyagi terheket jelentene. Összességében csökkennek az állampolgárok és a vállalkozások terhei. Egyrészt visszaszorul a pazarlás, a környezetszennyezés, az egészségkárosítás, másrészről mérséklődnek az élőmunkát terhelő adók, amelyek most is leginkább sújtják a gazdaságot, akadályozzák a foglalkoztatást, és a széles körben elterjedt adócsalások egyik fő okát képezik. A zöldszemléletű adóztatás nagyobb társ adalmi igazságosságot jelent. A jelenlegi árrendszer rendkívül igazságtalan, hiszen azokat jutalmazza, akik több kárt okoznak, és azokat bünteti, akik jobban vigyáznak környezetükre és egészségükre. Ráadásul a támogatásokat elsősorban a gazdagabb rétegek k apják meg, a környezetszennyezés pedig leginkább a szegényeket sújtja, hiszen ők azok, akik nem tudnak elköltözni, nekik van kevesebb lehetőségük arra, hogy egészségesebb élelmiszert vásároljanak maguknak. Ezeket az igazságtalanságokat csökkentené a zöldá llamháztartási és adóreform. A társadalmi feszültségek csökkentésével pedig visszaszorulnak a mindannyiunk nyugalmát veszélyeztető megmozdulások is. A zöldadórendszer jobb közszolgáltatásokat eredményezne. A környezetszennyező tevékenységek költségvetési támogatásának megszüntetése révén több jut az adónkból a közérdeket szolgáló olyan célokra, mint például az egészségügy, az oktatás, a tömegközlekedés vagy az energiahatékonyság javítása. A zöldszemléletű adózatás javuló gazdasági versenyképességet jelent. (17.50) A zöldállamháztartási reform eredményeként a korszerű, környezetet kímélő tevékenységek kerülnek előtérbe. Tehát azok a gazdasági ágazatok erősödnek meg, amelyekre a legnagyobb szükségünk van ahhoz, hogy a mai világgazdasági versenyben helyt tud junk állni. Csak itt hívnám fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy ma Németországban többen dolgoznak a környezetvédelemben, mint az autógyártásban. Ha egy ilyen versenyhelyzetben helyt szeretnénk állni, erre nekünk is figyelemmel kell lennünk. A valós ára k ezen túlmenően a természeti erőforrások hatékonyabb, ésszerűbb felhasználására, a pazarlások megszüntetésére ösztönöznek. A zöldadóztatás több munkahelyet jelent. Több ország gyakorlata bizonyítja, hogy a zöldadóztatási reform eredményeként új munkahely ek létesülnek. Egyrészt a bérterhek csökkenése következtében növekszik az élőmunka iránti kereslet, másrészt újabb termékek és szolgáltatások iránt jelenik meg piaci igény. Ilyenek például az energiahatékonysági beruházások, a bioélelmiszerek, a környezetb arát közlekedési módok, illetve a hulladékszegény technológiák. A zöldadóztatás csökkenő energiafüggőséget is jelent. Az energiaárak rohamosan emelkednek. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a növekvő kereslet és a szűkülő készletek miatt már a 2010es években világméretű olajválság várható. A zöldadóreform csökkenti az energiafüggőséget az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és a megújuló energiák használatának elősegítésével. A zöldadóztatás a feketegazdaság visszaszorításához is jó eszköz. Az é lőmunka terheinek csökkentése és a könnyebben beszedhető adók előtérbe kerülése elősegíti a gazdaság kifehérítését. Csak pár példa, ami lehetséges irány lenne egy átfogó zöldadóreform tekintetében: a közúti szállításná l a kamionok helyett a vasúti áruszállítás elősegítése, a ROLA és a ROLO. Sok esetben a vállalatoknak nyújtott egyedi támogatások is súlyosan környezetszennyező tevékenységet segítenek elő, ráadásul ezeknek a támogatásoknak általában a nemzetgazdasági hasz na is megkérdőjelezhető. Gondoljunk bele, egy gumigyár vajon mennyire lehet környezetkímélő. Rohamosan fogy az egyik legfontosabb nemzeti vagyonunk, a termőföld. Míg 1938ban a művelésből kivont terület 6,6
