Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A szlovák alkotmánybírósági delegáció köszöntése - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZABADOS JÓZSEF (MSZP):
1123 soraiban.) , de egy jó lehetőség arra, hogy egyszerűbb és biztonságosabb legyen az életünk, sokak élete, képviselőtársaim, nem csak az önöké. (Tállai András: Győzött!) Köszönöm szép en a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban. - Tállai András tapsolva: Bravó! Győzött Varga Mihály!) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. (Közbeszólások. - Csenget.) Szabados József, az MSZP képviselője következik felszólalásra. Parancsoljon, ö né a szó, képviselő úr. SZABADOS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett adó- és járulékszabályozásmódosításról képviselőtársaim a vitában a mai napon bőven kifejtették támogató és ellenző véleményeiket. De ellenzéki képviselőtársaim számára szeretnék megismételni néhány olyan fontos javaslatot, ami a törvényben szerepel, hátha megjegyzik, és hátha támogatni fogják majd a végén a benyújtott törvényjavaslatot. Az alapfeltétel, azt hiszem, mi ndannyiunk számára adott, világos: a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok teljesítése, vagyis az államháztartási hiány csökkentése, az egyensúly megtartása mindenekelőtt. Ennek függvényében kellett a kormánynak a javaslatait megfogalmaznia, szem elő tt tartva a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás ösztönzését, a járulékok csökkentését, a személyi jövedelemadóterhelés csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését, a feketegazdaság visszaszorítására vonatkozó javaslatokat. Elsőciklusos országgyűl ési képviselőként és a költségvetési bizottság tagjaként részt vettem a 2006os költségvetési vitában, amely a 2007es törvényjavaslatról szólt. Meggyőződésem, hogy akkor jó irányba indult el a kormány és az Országgyűlés, hisz két év kemény konszolidációs időszakot követően eljuthattunk odáig - a mai vita is erről tanúskodik , hogy vissza tudunk adni azoknak az embereknek, akik elszenvedték a konszolidáció nehéz időszakát. A javaslat olyan adócsökkentést tartalmaz, melynek fedezete akkor is megvan, ha nem növeljük a terheket, kivéve természetesen egyetkettőt: a jövedéki adóról szó volt már, hogy két lépcsőben emelkedik; vagy a 4 százalékos különadó eltörlése miatt 16ról 18 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa. A nagyobb adócsökkentésnek nincs forrá sa. Csak akkor lenne, ha a költségvetési kiadások közül jelentősen csökkentenénk a jóléti kiadásokat, amely a költségvetés kiadásai között a legmagasabb, meghaladja az összes kiadás 60 százalékát. Nem akarjuk tehát, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, a szociál is és egyéb pénzbeli ellátások, az anyagsági és rokkantsági ellátások, a családi pótlék, kifejezetten nem akarjuk, hogy a nyugdíjak csökkenjenek. Az nem állítható, hogy nincs a szociális rendszerben átalakítanivaló. Ezt a célt szolgálja az a program is, am elyben segély helyett munkát ajánlunk, mely összhangban van a társadalom többségének támogatásával. Olyan adómódosítást javaslunk tehát, amely lehetőségeink figyelembevételével nem néhány százezer, elsősorban módosabb társadalmi réteg, hanem a többség támo gatását bírja. Az adó- és járulékszabályozás módosításának természetesen vannak pozitív és negatív intézkedései, többségében pozitívak. Képviselőtársaim szóltak már róla, csak szeretném megismételni az adótáblában a sávhatárok szélesítését, az adókedvezmén yek egyszerűsítését, a munkáltatók által adható adómentes, béren kívüli juttatások felső határának eltörlését, az átalányadózásban bekövetkező változtatásokat, a vállalkozók különadójának eltörlését, és sorolhatnám. Lehetne persze lényegesen nagyobb adócsö kkentést is javasolni, de keveset beszélünk ennek forrásáról. Nem hiszem, hogy bármely képviselőtársam ne hinné el, hogy a kormány javaslatában mindent mérlegelt a törvényjavaslat beterjesztésénél.
