Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 15 (155. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról ... - DR. TILKI ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - PUCH LÁSZLÓ közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár:
111 Tilki Attiláé a sz ó. DR. TILKI ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Gondoljunk vissza a tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjára! Ha a kisebbségi kormányzás egyéb ügyesbajos dolgai helyett talán ezzel a kérdéssel foglalkoztak volna, akkor bekerülhetett volna az utolsó el őtti ülésnapra, és akkor lehetőségünk lett volna már a tavaszi ülésszakon lezárni ezt a kérdést - ez az egyik. A másik: szerintem felesleges egyéni országgyűlési képviselőt politikai pellengérre állítani, hogy merek szólni a térségemért, és azzal vádolni, hogy eltérítem és ideoda vezénylem az M49es utat. Nyilván erre lehetőségem sincs. De azért tudom nehezen értelmezni Kárpáti képviselőtársam szavait, hiszen az ön által szervezett egyik fórumon a tervezőkkel egyeztetve azt a felvilágosítást kapták a térsé g polgármesterei, hogy a nyomvonalba még igenis beleszólhatnak. Az én demokráciafelfogásom ezek szerint tényleg más, mint az öné. Úgy gondolom, hogy ha ez elhangzik, hogy beleszólhatnak a térségi polgármesterek, akkor jogosan hívok össze egy olyan fórumot, ahol el is mondhatták a véleményüket, és megfogalmaztak egy javaslatot. Ha tudtuk volna, hogy ez kvázi szemfényvesztés, itt a javaslat már eldöntött, ez csak egy ilyen politikai imidzsakció volt, akkor természetesen nem fogalmaztunk volna meg véleményt. D e én kérem szépen, ne vigyük el ebbe az irányba. Az a fontos, hogy a térségünkben épüljön ez a gyorsforgalmi út, és lehetőleg minél hamarabb. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel nem látok több jelentkezőt, a részletes vitát lezárom. Kérdezem Puch László államtitkár urat, hogy kíváne szólni. (Puch László: Igen.) Öné a szó. PUCH LÁSZLÓ közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy mindjárt ezzel kezdjem: az összefoglalóban a módosító indítványokkal kapcsolatban azt szűrtem le, hogy kétféle módosító indítvány érkezett. Az egyik ki akarja bővíteni, és természetesen a térség fejlesztése érdekében újabb és újabb lehetőségeket próbál ebbe a határozati javaslatba beépíteni. De azt szeretném mondani, hogy szakmailag ma pillanatnyilag még nem indokolt a 49es ilyen gyors fejlesztése. Minden számításunk azt mondja, hogy… - a forgalomszámlálások és a jövőben tervezett forgalmak a kétszer egysávos út, ami később autópályává fejleszthető módon kel l hogy megvalósuljon, költségtakarékos és hatékony megoldás. Szeretném felhívni a képviselő urak figyelmét arra, hogy természetesen vannak itt valódi hatékonysági számítások, nagyjából a forgalomszámlálások és a forgalombecslések alapján történnek meg azok a döntések, hogy melyik út fejlesztése milyen ütemben és hogyan tud megvalósulni. Azt gondolom, hogy a BeregdarócVásárosnamény szakaszra is szükség lesz, ami 2013 utánra van tervezve. Ezért ma ennek a javaslatnak a beerőltetése, úgy gondolom, olyan előké szítettségi állapotban van, hogy semmiképpen nem tudna megvalósulni. Ezért a kormány ezeket a módosító indítványokat nem tudja támogatni, mint ahogy nem tudja támogatni pillanatnyilag a 44es autóút, gyorsforgalmi út beépítését sem ebbe a határozati javasl atba, és szeretné a kormány, ha az Országgyűlés ezt a mandátumot megadná, hogy a közbeszerzési kiírás megtörténhessen, és végül a döntések megszülethessenek a tekintetben, hogy a valódi kivitelezés is megjöhessen, hiszen a számítások szerint nemcsak az egy országgyűlési döntés, hanem még egy országgyűlési döntés vár ránk, amikor a tényleges kötelezettségvállalásról kell hogy döntsön az Országgyűlés. A másik ilyen módosítóindítványcsomag, amelyet Fónagy képviselő úr javasolt, a PPPfinanszírozás helyett a k öltségvetés. Azt gondolom, ha a kilencvenes évek közepén leülünk, és végiggondolta volna az akkori Országgyűlés, illetve felelős kormányzat, hogy hogyan, mint és milyen ütemben kívánja a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, akkor lehetett volna utakat vál asztani. Volt, aki a fejlesztési bankon keresztül hitelfinanszírozással próbálta megoldani, utána volt egy szocialista kormány, amely a költségvetésbe visszahozva óriási terheket rakott a költségvetésre, és a
