Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1081 Azóta eltelt hét év, és sajnos semmilyen javuló tendenciát nem látunk. Ahogy azt már más képviselő is elmondta, az Európai Unió tagországait tekintve mindössze a 25. helyet foglaljuk el, már ami a foglalkoztatást illeti. Nagyon alacsony, nagyon kevés ez, hiszen nagyon kevés embernek, aki aktív korban van, tudnak ma a vállalkozók munkát biztosítani. Miért van ez? Azért, tisztelt államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim , mert amit a szakma is évek óta mond, és a képviselőink is évek óta mondanak, nagyon magas az az adó- és járulékteher, amelyik a bérköltségeket, az élőmunkát terheli. Félreértés ne essék, nem a bérek magasak, mert abban is nagyon hátul kullogunk az Európa i Unió átlagát tekintve. Nem a bérek magasak, hanem azok a járulék- és adóterhek, amelyek a bérekre rakódnak. Engedjék meg azok a képviselőtársaim, akik ritkán vagy egyáltalán nem foglalkoznak a járulékbefizetések összegével, illetve ennek nagyságával, hog y elsoroljam, milyen címen fizetnek a vállalkozók járulékot a Munkaerőpiaci Alapba. Fizetik a munkavállalói járulékot, fizetik a vállalkozói járulékot, a rehabilitációs hozzájárulást, fizetik a szakképzési hozzájárulást. És természetesen a munkaadók is fi zetik a járulékokat. A tavalyi egész évet tekintve ebből a járulékbefizetésből 367 milliárd forint folyt be. Ugye, nem kevés összeg, tisztelt képviselőtársaim? Most, amikor erről a hihetetlenül nagy összegű adó- és járulékcsökkentésről beszélünk, ami ennek kevesebb, mint a fele. Nem kevés összegről beszélünk. Ennyit fizettek be a munkaadók és a munkavállalók. Mit kaptak ezért cserébe? A befizetett összeg háromnegyedét a munkaadók fizetik. Nos, ezért cserébe a munkaadók az aktív foglalkoztatási eszközökbő l, amivel a foglalkoztatást lehetne segíteni, kaptak annyit, hogy még az 50 milliárdot sem éri el az összeg. Ami pedig a munkahelyteremtés támogatását, a munkahelyteremtő beruházások támogatását illeti, a számukra pályázat alapján megítélt összeg alig hala dta meg a 2 milliárd forintot. Jól hallották képviselőtársaim, ez még a Munkaerőpiaci Alap bevételének 1 százalékát sem érte el. Nem érte el! Mit kapnak most a munkaadók? Hát sok jót nem. Sok beszédet, káprázatos megnyilatkozásokat, derűs megnyilvánulások at kormánypárti képviselőktől, minisztertől, államtitkártól, de ez nem lesz elég ahhoz, tisztelt képviselőtársaim, hogy elősegítsék, támogassák a hazai vállalkozásokat, hogy részükre olyan adózási és járulékfizetési környezetet vagy körülményeket teremtsen ek, amelyek érezhetően csökkentik ezeket a terheket. Mert ez, amiről ma itt tárgyalunk órák óta, amiről órák óta hangzik el pró és kontra az érvelés, nem hoz olyan eredményt, ami érdemben, érezhetően csökkenő terheket jelent, elősegíti a foglalkoztatás növ elését, és elősegíti a munkanélküliség csökkentését. (14.20) A rehabilitációs hozzájárulást már említettem - mint a járulékfizetés egyik jogcímét , amit a munkáltatók befizetnek. Nos ebben a törvényjavaslatban a rehabilitációs hozzájárulás mértékét a jele nlegi háromszorosára emelik. Az eddigi évi 177 600 forint helyett 532 800 forint lesz a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. Államtitkár úr, nagyon fontosnak tartom, hogy a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassák, tudom, hogy az Európai Uniób an az ő foglalkoztatásuk eléri a 4050 százalékos mértéket, tudom, hogy nálunk ez csak 8 százalék körül alakult, szükségesnek és fontosnak tartom, hogy az ő foglalkoztatásukban is változás legyen, méghozzá az ő javukra, de azzal nem tudok egyetérteni, hogy ez a vállalkozások tönkretételéhez vezessen, vagy ahhoz, hogy az eddig 60 fővel működő kft. átalakuljon, és legyen belőle három 20 vagy 19 főt foglalkoztató kft., mert ezt a terhet a jelenlegi adó- és járulékmértékek mellett nem fogják tudni kifizetni a k isvállalkozások. Nem fogják elősegíteni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, sőt megnehezítik, ugyanakkor a vállalkozásokat is rendkívül nehéz helyzetbe fogják hozni. Nem jó ez így, ezen mindenképpen változtatni kell, mert nem jó az sem, ha az egészséges embereknek nincs munkalehetőségük, és nem jó az sem, ha a megváltozott munkaképességű embereknek nincs munkalehetőségük. Az sem jó, államtitkár úr, hogy úgy vezették be ebben az évben január 1jétől a megváltozott munkaképességű emberek r ehabilitációját, hogy erre gyakorlatilag az égvilágon senki sem volt
