Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1077 választókerületem termelőinek, vállalkozóinak mindennapjait. Hiszen ez volt a cél, hogy legyenek az adótörvényben valódi értékválasztások; azokat a területeke t preferáljuk, amelyek hosszú távú kihatásában segíthetik a foglalkoztatást, és néhány ilyet azért találtam ebben a tervezetben. Köszönöm figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig felszóla lásra következik és megadom a szót Pettkó Andrásnak, az MDF képviselőjének, parancsoljon! PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A beterjesztett adócsomag az adó- és járulékcsökkentés, a dóegyszerűsítés és a kifehérítés jelszavak mentén született meg. Mi valósult meg ebből a beterjesztett törvényjavaslatban? Sajnos semmi. A beterjesztett adócsomag semmiben sem különbözik az elmúlt években, évtizedben megszokott, szokásos adótörvénykiigazí tásoktól. A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának felemelése 1,7 millióról 2 millióra egyszeri valorizáció, inflációkövető lépés. Mértéke nem jelentős, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavaly ez is elmaradt. A magánszemélyek 4 százalékos különadója val ójában egy pluszsávot jelent a személyijövedelemadótáblán. Ha valóban komolyan venné a törvényjavaslat az egyszerűsítést, akkor megszüntetné a különadót, és beépítené a személyi jövedelemadó táblájába. Ez azt jelentené, hogy 7,1 millió forint felett 40 sz ázalék adót kellene fizetni. Ez csak egy adóegyszerűsítő lépés lenne. Az adócsökkentés az lenne, ha a 2008as állapothoz képest 3 millióra emelkedne az 1,7 milliós alsó sávhatár, és 6 millióra csökkenne a harmadik különadósáv alsó határa. A beterjesztett a dócsomagban egyetlen lépést sem tesz a kormány az szjakedvezmények szűkítése irányába, pedig ez az egykulcsos adórendszer bevezetésének egyik első lépése lehetne. A járulékcsökkentési javaslat teljesen ellentétes irányt képvisel, mint a megfogalmazott cél . Csak 140 ezer forintig járna a csökkentett járulék. Ez pont a gazdaság kifehérítése ellen hat a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint. Aki kénytelen volt a minimum járulékalapot, 138 ezer forintot fizetni alkalmazottjának - a többit természetesen álta lában zsebből , az ezután biztosan nem fog a magasabb járulékteher alá eső kifehérített bért fizetni. A megfogalmazott célnak az felelne meg, ha éppen a 140 ezer forint feletti jövedelmekre járna a járulékkedvezmény. Tehát az egész rendszert meg kellene f ordítani. Ha a bejelentett járulékcsökkentési tervet megvalósítják, akkor Magyarországon 138 ezer forintos egységbér fog kialakulni, az egyszerűsített célkitűzésnek viszont az felel meg, ha egységesen, kivétel nélkül, január 1jétől csökkenne a járulék. Vé gre el kellene felejteni az évközi adó- és járulékmódosításokat, az egyedi kivételeket. Ez az adótörvény stabilitása és egyszerűsítése irányába mutató lépés lenne. Az áprilisi bevezetés azt is jelentené, hogy az elektronikus havi adatszolgáltatás év közben változna és tovább bonyolódna: a 4 százalékos különadóval, a háromkulcsos személyijövedelemadótábla mellett most már lesz háromkulcsos tbjárulék, kétkulcsos munkaadói járulék. (14.00) Ráadásul éven belül is el kell különíteni az egyes időszakokat. Ez új abb sorokat, oldalakat jelentene a havi adatszolgáltatásban is. Ez óriási többletmunkát, költségeket és adminisztrációs terhet jelentene a vállalkozásoknak, és újrakezdődnének a folyamatos APEHmódosítások az elektronikus adatszolgáltatásban is. Tisztelt H áz! A járulékcsökkentés ennél bonyolultabb megvalósítását még elképzelni sem lehetett. Számtalan ennél sokkal egyszerűbb megoldás létezne. Csak egyet említenék: megszűnne a 3 százalékos munkaadói járulék január 1jétől. Előnyei: egy adónemmel kevesebb, egy szerűsítés, év
