Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1054 Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó Lajos képviselőtársam hozzászólására szeretnék reagálni. Tegnap is utaltam rá, hogy van egy alapvető eltérés az álláspontjaink között a kifehérítéssel kapcsolatban. Az önök álláspontja tulajdonképpen azon alapul, hogy ezek betartható adótörvények, és az állampolgárok alapvetően adócsalók, és azért nem tartják be őket, mert ilyennek születtek. Mi meg azt mondjuk - tá maszkodva az önök előző kormányának pénzügyminiszterére , hogy a mai adórendszer olyan szigorú, hogy nagyon nehezen tartható be. Sőt azt is mondta, ha ma egy vállalkozó minden adóelőírást betart - és ez nyilván méretfüggő, hiszen az állandó és változó köl tségek aránya, méretaránya, az üzemméret nagysága határozza meg ezt a pontot , van egy olyan pont, ami alatt ha minden adót befizet, akkor vagy ingyen fog dolgozni, vagy tönkre fog menni. Nyilván egyik sem motiválja és ösztönzi őt. És mi azt gondoljuk, ho gy a kifehérítésnek az lenne az igazi módja, ha az adóterhek betarthatóvá, elviselhetővé válnának, és ezt követhetné egy nagyon szigorú APEHellenőrzés. Szerintünk ennek ez a logikai menete, nem az, hogy a betarthatatlan, rossz adótörvényeket próbáljuk meg kőkemény vasszigorral betartani, ráadásul ezzel azokat sújtjuk, akik egyébként is részei a rendszernek, mert idáig is fizettek adót, valamilyen módon kapcsolatban voltak az APEHhel. Egy példa a legutóbbi időkből: olyan színesfémkereskedőket lepleztek le Budapesten, akik illegális kereskedést működtettek és üzemeltettek, 200 ezer forintra büntette őket a hatóság, és utána csinálták tovább, amit akartak, egyszerűen nevetséges, utána ezt megismételték nagyobb méretekben. Több száz ilyen illegális átvevőhely re akadtak, és néhány millió forint büntetéssel megúszták. Ez a kifehérítés? ELNÖK (Harrach Péter) : Tállai András a következő felszólaló. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól szá molom, a 2002es kormányváltás óta hetedik alkalommal tárgyalja az Országgyűlés azt az adótörvényjavaslatot, csomagot, amelyet a Szocialista Párt kormánya egy időben közösen az SZDSZszel, most először az SZDSZ nélkül nyújtott be az Országgyűlésnek. Ha az ember visszatekint az elmúlt hét évre, azt mondja magában, hogy a hét év bizonyosan elég idő kell legyen arra, hogy egy egységes adópolitika, egy koncepció, egy elképzelés kirajzolódjon egy kormány elképzeléseiben. És ha most elkezdjük értékelni az elmúlt hét év elfogadott adótörvényeit, akkor bizony azt kell látnunk, hogy ez nem sikeredett a Szocialista Pártnak és az SZDSZnek sem. Az SZDSZ menet közben persze rájött, hogy ez így van, tehát amit én most mondok, az az SZDSZnek nem új, hiszen nyilvánvalóan többek között ezért lépett ki a koalícióból. És Kóka János frakcióvezető felszólalása alapján nyilván mondhatjuk, hogy ezt most már ő is így látja, ahogy a Fidesz az elmúlt hét évben folyamatosan is látta. Azért fontos ez az adótörvénycsomag, mert ha jól mennek a dolgok a kormány szempontjából, akkor a 2009es év lesz a második ciklusban az utolsó olyan gazdasági év, amely még teljes gazdasági év lesz, tehát hogy úgy mondjam, az elfogadott adótörvények és a költségvetés egész évre ki fog majd hatni, mert a 2010es már bizonyára nem olyan lesz, ha nem lesznek előrehozott választások, akkor sem. Ezért én azt a kérdést tettem föl magamnak, hogy hová is jutott Magyarország az elmúlt hét évben, többek között az évről évre elfogadott adótörvények hatására. És itt szeretném felhívni Wiener képviselő úrnak a figyelmét, hogy amit mondok, nagyon figyeljen, mert ezek az adatok mind a KSHtól, a Magyar Nemzeti Banktól, a Pénzügyminisztérium közleményéből, a Gazdasági Versenyhivataltól vannak, vagy az Eurostattól származ nak, tehát figyeljen, és ha nem ért egyet, nyugodtan jelezze, és akkor ki fogjuk keresni, itt vannak nálam ezek az adatok. (12.20)
