Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 15 (155. szám) - A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
101 Alkotmánybíróság határozatát. Ebben van gyakorlatilag nézetkülönbség, és erre mondtam azt, hogy az én véleményem szerint nem elégíti ki az Alkotmánybíróság határozatát. Például arra szeretnék utalni, hogy a hatályos jogszabály az alapvető fogalmakat sem tisztázza, a benyújtott javaslatban is néhány fogalommeghatározás kísérl ete van. Ha elfogadná a Ház Balsai képviselő úr módosító indítványát, akkor például ezek a fogalmak sem kerülnének tisztázásra. Azt gondolom, ez megint alkotmányossági kérdés, tehát a vita gyakorlatilag csak ebben az értelmezési kérdésben merül fel. ELNÖK (Harrach Péter) : Több jelentkezőt nem látok. Kérdezem Avarkeszi Dezső államtitkár urat, válaszole. (Dr. Avarkeszi Dezső: Igen.) Igen. Öné a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, és amelynek részletes vitáját zárjuk le, valóban azért volt szükséges, mert az Alkotmánybíróság 47/2007. számú határozatában feladatokat rótt ránk. A javaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat követve megállapítja az előkészítési eljárás határidejét, továbbá az eljárás részletes szabályait. Ez az, amiben azt hiszem, mindenki egyetértett, hogy erre szükség van. Ez annak idején az általános vitában is elhangzott, most Boross Péter miniszterelnök úr is megerősítette, hogy ezzel a résszel egyetért, és egyébként a módosító indítványokat benyújtó Balsai képviselő úr is azt mondta, hogy ezekre a szabályokra ilyen szűk értelemben szükség van. Amiben már vita van közöttünk - és erre Simon Gábor képviselő úr is utalt mostani hozzászólásában is , hogy megállhatunke itt. Ez a vita egyik csomópontja. Én egyetértek azzal, amit Simon képviselő úr elmondott, hogy következik néhány más jogalkotási feladat is az Alkot mánybíróság határozatából azon kívül, hogy ezt a szűkre szabott feladatot teljesítjük. Így többek között törvényi szintre emeli ez a törvényjavaslat azokat a szabályokat, amelyeket ma kormányhatározat állapít meg. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében egy ébként ez alkotmányellenesen alacsony szint ezeknek a kérdéseknek a rendezésére. De szeretném azt is elmondani, hogy bizonyos elismeréseket - hadd használjam a törvényjavaslat összefoglaló kifejezését - ma is adományoznak különböző állami szervek, önkormán yzatok anélkül, hogy erre a törvényi felhatalmazás meglenne. Ezt a törvényi felhatalmazást is pótolni igyekezett ez a törvényjavaslat. Az általános vita során - mint ahogy ez már elhangzott - nagyon éles kritika érte a törvényjavaslatot, a javaslat szabály ozási koncepcióját. Balsai István képviselő úr jelezte az általános vitában, hogy frakciója nem tartja elfogadhatónak az előterjesztést, mert álláspontjuk szerint túlterjeszkedik az Alkotmánybíróság határozatában előírt kötelezettségen, ezért benyújtotta a zt a módosítóindítványcsomagot, amely az előterjesztés nagy részének az elhagyására irányul. Külön kiemelte Balsai képviselő úr, hogy elfogadhatatlannak tartja a kitüntetés visszavonásáról történő rendelkezést. Az én álláspontom szerint is talán ez a legi nkább megfontolandó része annak a kritikának, amit Balsai képviselő úr megfogalmazott, ezért mi el tudnánk képzelni azt, hogy erre szülessen módosító indítvány. Munkatársaim el is készítettek egy tervezetet, amit a mai napon én részben Balsai képviselő úrn ak, másrészt pedig a vitában korábban részt vett Simon Gábor képviselő úrnak és Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak is átadtam, és ha ebben a kérdésben egyetértésre lenne lehetőség, akkor azt javasoljuk, hogy az alkotmányügyi bizottság fogadjon el egy ilye n értelmű módosító indítványt. Ennek egyébként a lényege az, hogy az alacsonyabb szintű elismeréseknél ne lehessen általában visszavonni azt az elismerést, hanem csak akkor, ha a bíróság az illető kitüntetett, illetve elismerésben részesített személyt joge rősen bűncselekmény miatt elítéli, ekkor viszont legyen kötelező. Javasolom, hogy fontolják meg ezt a javaslatot a frakciók. Emiatt ugyan egy hetet késne a
