Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2030 Azt gondoljuk, hogy ebben a tekintetben kell előremozdulni, és fontos, hogy azt a civil kurázsit, hogy vannak fogyasztói jogok, és nem csinálhat meg velem mindent egy kereskedő, egy vállalkozó, egy multinacionális cég, erősíteni kell az emberek tudatában. Ha ez erősödik, az egész szabályozási rendszernek, amiről ma itt vitatkozunk a parlamentben, akkor lesz értelme. Én azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelem, a fogyasztóvédelmi kultúra és a civilek kapcsolata egy jó minősítője egy társadalom fejlettségének, egy demokrácia fejlettségé nek. Ha ebben előre tudunk lépni, akkor talán tényleg a nyugati trendeket tudjuk fölvenni, ahol valóban, NyugatEurópában a fogyasztónak jogai vannak, és nem úgy tekintenek akár egy állami cégnél, akár egy magáncégnél a fogyasztóra, mint ha szívességet ten ne egy cég, hanem valóban úgy tekintenek egy fogyasztóra, hogy annak jogai vannak, és ha nem tartják be ezeket a jogokat, annak komoly következményei lehetnek. Ennek tükrében, ha ezeket a módosító javaslatokat az MDF benyújtja, és ezek elfogadásra kerülnek , akkor azt gondoljuk, komoly előrelépést tudunk elérni a fogyasztóvédelem terén. Azt gondolom, ha módosításaink elfogadásra kerülnek, akkor a Magyar Demokrata Fórum támogatni tudja ezt a két törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (L ezsák Sándor) : Köszönöm, Almássy képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szeretnék a vezérszóno ki felszólalásokhoz kapcsolódva szólni, természetesen, de néhány gondolatot, ha megengednek, szeretnék megosztani önökkel általánosságban is azzal kapcsolatban, ami itt elhangzott például a piac és az állami szabályozás szerepéről. Egyetértek Hankó Faragó Miklóssal és Almássy Kornéllal is abban, hogy nagyon fontos a verseny, nagyon fontos a piac, és valóban nem kevésbé fontos a fogyasztók védelme hatósági oldalról. De meggyőződésem nekem is, hogy a verseny tudja elsősorban elérni azt, hogy - ahogy Koszorús úr és Almássy úr is említette - el tudjunk jutni egy, a nálunk fejlettebb piacgazdaságú országokban tapasztalt morális állapothoz, ami a gazdaságban és az élet más területein is jellemző. Azt gondolom, ezt tényleg elsősorban a tisztességes verseny tudja el érni, hiszen a túlzott állami szabályozásról, annak anomáliáiról az elmúlt évtizedekből, a rendszerváltás előtti időkből sajnos, vannak tapasztalataink, és azt hiszem, a versenyre vonatkozólag sincsen senkinek olyan elképzelése, hogy bármit megold. Viszont valóban nincs jobb módszer arra, hogy a fogyasztók valóban fogyasztókká váljanak. Nem a versenyt, hanem a tisztességtelen versenyt és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot kell valóban - ahogy Almássy képviselő úr fogalmazta - visszaszorítani. Ez a t örvényjavaslatnak, illetve az európai uniós irányelvnek is a célja, hiszen az európai uniós irányelv azt mondja, hogy elsősorban azért kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot egységesen európai uniós szinten szabályozni, mert a nemzetállamokban sok szor az, hogy az áru és szolgáltatás szabad mozgását - ami az Európai Unió egyik alapelve, és az Európai Gazdasági Közösség egyik alapelve is volt mindig is - korlátozzák mondvacsinált okoknál fogva úgy, hogy nem tisztességesen szabályozták a fogyasztók vé delmét, gyakran csak egy hivatkozási alap volt. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezért előrelépés ez az egységes szabályozás; és ez a bizonyos maximum harmonizáció, amit Bagi képviselő úr emlí tett, hogy mi eminens tanulóként próbáljuk a magunkévá tenni: nem erről van szó, képviselő úr, hanem ez egy kötelezettség. Az Európai Unió valamennyi tagországának kötelessége, hogy ezt a bizonyos irányelvet ezzel az úgynevezett maximum harmonizációval a s aját jogrendjébe iktassa. De azt gondolom, nem is rossz ez, hogy így van, hiszen ez a maximum harmonizáció azt
