Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIZI E. SZILVESZTER, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke:
981 és a felsőoktatás határán lévő érettségi vizsgákat, amelyekről ma itt már esett szó, érdemes lenne felülvizsgálni. Sok panasz van arra, hogy a közoktatásból nem megfelelő felkészültséggel érkeznek a felsőokta tásba a diákok, ugyanakkor fontosnak tartjuk és segítséget kérünk abban a döntésben, hogy mi legyen az emelt szintű vizsgákkal. Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, szeretnénk, ha az Akadémia tudományos alapon is állást foglalna abban, hogy helyese, ha az új onnan bevezetett bolognai rendszerben az alapszakok esetében megköveteljük, hogy alapszakonként két tantárgyból emelt szintű érettségivel kerüljenek oda a diákok, amire később már építhet az egyetem, és nem kell mindent elölről kezdeni. (17.40) A másik ily en kérésünk volt - amelyet ismét felvetek , hogy ahhoz, hogy a körülöttünk megváltozott világban az új kihívásoknak a közoktatás eleget tudjon tenni, alapvető változásokra van szükség a pedagógusképzésben, a tanárképzésben. Jó volna, ha az oktatástudomány eredményei a pedagógusképzés mindennapi gyakorlatában jobban érvényesülnének, és a magyar felsőoktatás a leendő pedagógusokat pontosan arra a feladatra készítené fel, amelyet a társadalom vár a magyar iskolarendszertől, és ebben bizony nagy szakadékot érz ünk. Ha ebben az Akadémia a maga tudásával partner tud lenni, akkor elsősorban nem a parlamentnek, hanem a magyar ifjúságnak, a magyar ifjúság színvonalas képzéséhez nyújtana nagy segítséget. Itt az életen át tartó tanulás problémáit kell fölvetni, tehát f el kell a pedagógusoknak készülniük arra, hogy a felnőttképzésben is részt tudjanak venni, és különösen fel kell készülni arra, hogy a szétszakadó társadalomban a felzárkóztató munkát, a leghátrányosabb helyzetben élő gyerekek képzését, felemelését segíten i tudják, együtt tudják nevelni a leghátrányosabb helyzetű gyermekeket a szerencsésebb környezetből indulókkal. Mindezekre fel kell a pedagógusokat készíteni, és azt tapasztaljuk, hogy nemcsak mi, akik régebben dolgozunk a pályán, küszködünk nehézséggel, h anem a friss diplomásokat sem készíti fel a magyar felsőoktatás megfelelően arra a feladatra, amiről említést tett ön is, amit a magyar társadalom joggal vár el az iskolától. Ha ezekben a kérdésekben az Akadémia a meglévő tapasztalatait és a tudását az eml ített kérdések megoldására segítségül nyújtja a parlament számára, akkor meggyőződésem szerint jobb döntéseket tudunk hozni, és gyorsabban jutunk el egy olyan megoldáshoz, ami a gyermekek érdekében feltétlenül szükséges. Ezekkel a gondolatokkal köszönöm me g én is elnök úrnak, munkatársainak a beszámolót, és munkájukhoz további sok sikert és sok szép eredményt kívánok. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy nincs több képviselői felszólal ási igény, így megkérdezem Vizi E. Szilveszter elnök urat, hogy kíváne az előterjesztő nevében vagy előterjesztőként - így pontos - válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó. DR. VIZI E. SZILVESZTER , a Magyar Tudományo s Akadémia elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azzal kell kezdenem, hogy a mai nap számomra egy meglepetés volt. Meglepetés volt, mert íme, van rá bizonyíték, hogy van téma, van terület, amely valamennyi párt számára fontosnak látsz ik, és amely területen lévő problémák jelentős részével egyetértenek. Ez a terület nem is elhanyagolható: ez a tudásipar, és ma mindenkinek, nemcsak Európában, nemcsak Magyarországon, itt a parlamentben, hanem az egész világon világosan kell tudnia, hogy e z a XXI. század legfontosabb ipara. Az elmúlt évszázad során exponenciálisan emelkedett a szellemi tőke értéke, és ma az anyagi tőke oda megy, ahol szellemi tőke van. Ha Magyarország kellő mennyiségű és a piac szabályai és igényei szerinti szellemi tőkét t ud előállítani a közoktatással, a felsőoktatással, a tudósképzéssel, akkor az anyagi tőke ide fog jönni Magyarországra. És akkor Magyarországnak nem olcsó
