Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
965 mentek el szavazni, mert ol vasták a népszavazási kérdéseket, olvasták, és egyetértettek vele, hogy a kormány 2009. január 1jétől törölje el a vizitdíjat. Önök ennek elébe mentek, és ezt meg kívánják tenni április 1jétől, nagyon helyesen. Innentől kezdve viszont költségvetési kérdé s a dolog, tehát az önök feladata, hogy ezt rendezzék ebben az évben. Kérjük a kormányt, ne keltsen feleslegesen feszültséget és nyugtalanságot a betegek és az alapellátás dolgozói körében, tudomásul véve, hogy az alapellátás kötelező állami feladat, amely nek finanszírozása a központi költségvetésből tisztességes összeggel a mindenkori kormány felelőssége és kötelessége. Látunk bizonyos előjeleket arra, hogy a kormány változtat korábbi, megtorlást kilátásba helyező magatartásán, és ezt örömmel üdvözöljük. É ppen ezért javasoljuk, hogy a Fidesz javaslatait fontolják meg, és támogassák azokat. Tisztelt Vojnik képviselő asszony, az oroszlán valóban itt van, nyalogatja a száját, de önökre figyel. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban .) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Dac, sértődés, büntetés, megtorlás. Ellenzéki képviselőtársaink felszólalásaibó l - az olyan, néha önálló gondolatokat is megfogalmazni képes képviselőtől, mint Pokorni Zoltán, eltekintve - ezek a szavak nem hiányozhattak a mai felszólalásból. Én megértem, képviselőtársaim, hogy az önöknek mára kiadott frázisbázis ezeket a szavakat ta rtalmazza, köteles mindenki használni őket. Ha megengedik, én nem ebben a gondolatkörben kívánok mozogni. Azzal kezdte Varga Mihály képviselő úr az előterjesztését, hogy nem mi, mármint hogy a Fidesz, tehát nem mi csaptuk be az embereket, nem mi hazudtunk nekik. De igen, képviselő úr! Mi elmondtuk, hogy mi lesz a következménye a vizitdíj eltörlésének, a kórházi napidíj eltörlésének, a tandíj eltörlésének. Az emberek ennek tudatában szavaztak. Önök elmondták, hogy mi lesz a következménye? Nem mondták el, kép viselő úr. Önök azt mondták, hogy nem kell majd kétszer fizetniük azért, amiért egyszer már fizettek. Most pedig arra tesznek javaslatot, hogy tényleg ne fizessenek kétszer, hanem elsőre fizessenek egy kicsit többet. Hiszen arról van szó, hogy azt a pénzt, amit nem kap meg az egészségügy, nem kap meg a felsőoktatás a vizitdíjjal, a napidíjjal meg a tandíjjal, azt adjuk oda az adófizetők által, tehát nem mind a tízmillió, csak az a mintegy két és fél millió polgár által befizetett adóból. Tisztelt Képviselőt ársaim! Ha van valami, ami a népakarat kijátszása, akkor ez az. Ez az, amiben mi nem szeretnénk partnerek lenni. Önök azt mondják, hogy a működtetés a kormány kötelessége, és ebben önöknek tökéletesen igazuk van. A működtetés nem is szenved csorbát, az egé szségügy tovább fog működni. Nem az a baj, hogy nem fog működni. Az a baj, hogy úgy fog tovább működni, ahogyan eddig is működött. Tessenek nekem megmondani, önök közül ki az, aki, ha beteg a gyereke, megkeresi a körzeti gyerekorvost, és hozzá viszi, és ne m az ismerős orvoshoz viszi el 10 vagy 20 ezer forintért? Azt hiszem, kevesen vannak. De a szegény ember nem tudja ezt megtenni. A probléma az, hogy az egészségügy úgy fog tovább működni, ahogyan eddig működött, a jómódúak elviszik a magánrendelésre a magá norvoshoz, kifizetik az árát, a szegényeknek marad a lepusztult egészségügy, és a jómódúak éppen azért, mert nem veszik igénybe ezt az egészségügyet, nem is nagyon érzik kötelezettségüknek, hogy az adót és járulékokat befizessék, tehát ahol büntetés nélkül megtehetik, ott ezt elkerülik. Tisztelt képviselőtársaim, az önök népszavazási kérdései ezt vetítik előre. (16.30) Felháborító ezért, amikor éppen Nagy Kálmán képviselő úr beszél a szolidaritásról. Ez a szolidaritás megcsúfolása, képviselő úr. Tessék neke m elhinni, nem kell többbiztosítós
