Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
963 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Nyul István képviselő úrnak, MSZP. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor az egészségügyi reformok szükségességérő l beszélünk, ez kötelező feladat, mivel a fenntartható fejlődés biztosítása, egy magas színvonalú egészségügy egyaránt kihívás mindenütt a világon. 2002től napjainkig mintegy 60 százalékkal nőtt az eüalap költségvetése. Ilyen léptékű növekedés nem folyta tható, mivel sem a járadékok, sem pedig az adók növekedése nem lehet cél, sőt ennek fordítottja lenne a kívánatos. A reformlépések nem voltak tovább halaszthatók. A változtatás igen fontos eleme volt a struktúraváltás során az aktív ágyak számának jelentős csökkentése, a krónikus ágyak számának növelése. Ezzel egy időben nem titkolt cél volt, hogy kevesebb ember kerüljön kórházba, minél több legyen azok száma, akik a végleges ellátást háziorvosuknál és a szakellátóban kapják meg, azaz otthoni körülmények kö zött. A reformintézkedések sorába illeszkedik a copayment gondolata és gyakorlata, a vizitdíj és a napidíj. Bevezetése előtt sok egyeztetés, megbeszélés történt, de ennek csupán európai gyakorlata és tapasztalatai álltak rendelkezésünkre, ahol jól működöt t és napjainkban is működik. Nálunk a bevezetés óta eltelt tíz hónap tapasztalata jó irányú változást eredményezett a betegellátásban. A betegek döntő többsége igenis elfogadta - háziorvosok nyilatkozták ezt , már számoltak vele. Tény, hogy ezzel 2025 sz ázalékkal nőtt a praxis bevétele, és ennek meg is volt a helye a praxis működtetésében. Ma, amikor a háziorvosi adminisztráció megnőtt, kell a segítség a jobb munkához. Volt, ahol új munkaerőt vettek fel, volt, ahol bért emeltek, és ma már az internet is a munka szerves követelménye. Igazodni kell az OEP vényíró programjához, kötelező a taj szám ellenőrzése is. Igen, csökkent az orvosbeteg találkozók száma, a munkakörülmények javultak, több idő jut a tényleges betegellátásra. Ez a csökkenés elsősorban anna k volt köszönhető, hogy a beteg indokoltan és okkal kereste meg orvosát, és elegendő volt a gyógyszere miatt háromhavonta megkeresni a praxist. Háziorvosok véleménye, hogy ezzel megjelent egyfajta teljesítmény utáni anyagi elismerés, hiszen ez tükrözte a t ényleges orvosbeteg találkozókat, egyidejűleg csökkent az indokolatlan hívások száma is. Szeretném - bár nincs itt - Mikola képviselő úr figyelmét felhívni arra, kérdezze meg a saját padsoraiban ülő, gyakorló orvosokat, hogy mi a különbség az indokolt és az indokolatlan között, különösen az indokolatlan hívásokra gondolok, ami ügyelet alatt történik. E csökkenés oka nem feltétlenül a szociális helyzettel magyarázható, de meggyőződésem, hogy kezdett kialakulni egyfajta egészségtudatos, az egészséget értékne k tartó magatartásforma is. Tisztelt Képviselőtársak! Március 9én az ügydöntő népszavazás megszüntette a vizitdíjat, a napidíj gyakorlatát és a tandíj tervezetét. Természetes, hogy mihamarabb eleget kell tenni a népszavazás döntésének. A bevezetés kötelme ugyan 2009. január lenne, de nem életszerű ezzel várni, mert biztos, hogy nagyon sok konfliktushelyzetet generál orvos és beteg, orvos és intézmény, orvos és szakellátó között. Joggal vetődik föl a kérdés: mi lesz a további színvonalas betegellátással? Me ggyőződéssel és felelősséggel lehet állítani, hogy a háziorvosok, akiknek a finanszírozása a vizitdíjjal együtt sem volt kellőképp elismert, tovább végzik a dolgukat, a bevételük viszont a vizitdíj előtti szintre kerül. Tudomásul kell venni azt is, hogy a vizitdíj elvesztése minden felnőtt- és gyermekháziorvosi praxist érint, mintegy 6400 orvospraxisról beszélünk. Biztos, hogy a munkakörülmények romlanak, nő a zsúfoltság, kevesebb idő jut a betegellátásra, nőni fog a hívások száma, és biztosan több beteg k erül kórházba. Várhatóan nőni fog a kórházi napok száma is. (16.20) Egyértelműen a betegellátásban egyfajta visszarendeződés következik be. Nem vitatható, hogy egy jobb, biztonságos betegellátáshoz forrásbővítésre lenne szükség, de ezzel a népszavazás előt t