Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény népszavazásra bocsátásának elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz):
97 Köszönöm s zépen, elnök asszony. Ebbe a 17 másodpercbe annyi belefér, hogy Gusztos képviselő úr vezérszónoklata, illetve az önök nem szavazata azt fogja jelenteni, hogy önök a választópolgárok alkotmányos jogát… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr… MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz) : … az alkotmányban rögzített népszavazáshoz való jogát fogják megkérdőjelezni. Ne tegyék, mert a demokráciát… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr, jeleztem önnek, hogy mindösszesen mennyi idő áll rendelkezésre. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából Salamon képviselő úr a 38 másodpercet kívánja felhasználni. Öné a szó. DR. S ALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Szánalmas az az erőlködés, amivel a kormánypárti képviselők a népakarat kinyilvánítását és érvényesítését meg akarják akadályozni. Vegyük észre, hogy most demokráciafelfogásból vizsg ázunk! (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Elfogadjuke, hogy ebben a kérdésben a népé legyen a végső szó? Valóban a népée a hatalom a Magyar Köztársaságban? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtár saim! A képviselői felszólalások végéhez értünk. Navracsics Tibor képviselő urat, előterjesztőt illeti a szó, 5 perces időkeretben, aki válaszolni fog a vitában elhangzottakra. Öné a szó. DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszo ny! Tisztelt Képviselőtársaim! Tanulságos vita végén járunk. Ha megengedik, néhány megjegyzést hadd tegyek az elhangzottakra. Kökény Mihály volt miniszter úr, képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra, ha esetleg nem lenne világos számára, hogy a néps zavazás nem az indokolásról szólna, hanem a népszavazás a következő kérdésről szólna: “Megerősítie ön az Országgyűlés által 2008. február 11én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?” Egyszerű, közérthető kérdés. Nem tudom, hol va n itt az ellenzéki praktika, nem tudom, hol van itt az a rosszindulat, amiben ön azt látja, hogy mi csak itt meg akarjuk vezetni a kormánypárti többséget, és valójában valamilyen fideszes trükkről van szó. Nagyon egyszerű népszavazási indítványról van szó: “Megerősítie ön az Országgyűlés által 2008. február 11én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?” Erről kellene döntenünk ma, Kökény képviselő úr, nem pedig arról, hogy az indokolásban mi szerepel. Egyébként ezt akár a szívére is veheti. Mi is megsértődhetnénk tulajdonképpen minden törvény indokolásán, amit önök írnak, aztán mégsem tesszük. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Még valamit! A felszólalásokat hallgatva izgatottan várom Gusztos képviselő úr legújabb publikációjá t, a “Kormánypárti és ellenzéki műfajok az alkotmányban, illetve a Házszabályban” című tanulmányt, ami nyilvánvalóan korszakalkotó lesz majd a közjogtörténetben és a közjogbölcseletben is. Kíváncsian várom majd azt, amikor az egyébként a képviselőket megil lető jogokat az úgynevezett Gusztosiskola különböző csoportokba fogja majd sorolni, ellenzéki műfajok, kormánypárti műfajok, esetleg egyegy alkotmánymódosításnál konferenciákat rendeznek, hogy az új, bevezetett jogintézmény inkább az ellenzéki vagy inkáb b a kormánypárti műfajok közé tartozik. Képviselő úr, mi hiszünk abban, hogy a képviselők egyenlők, vagyis az alkotmányban biztosított jogok úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselőket megilletik. Abban is hiszünk, hogy ha az
