Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SÁNDOR KLÁRA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
905 jelentett annak idejé n, amikor Comenius egyszerű képeket tett az Orbis pictusba, a könyvébe, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal hatékonyabb módszert tudott így bevezetni az oktatásba. (11.40) Akkor gondoljuk el azt, hogy az az eszköz, amely a lehető legteljesebb módon imit álja a világot, a digitális virtualitásról van szó nevezetesen; hogy az, amelyik most már nemcsak képeket közöl, hanem összefüggéseket, folyamatokat és mozgást mutat, micsoda kognitív forradalmat jelent, és ezekből a tulajdonságokból következően természete sen kognitív szempontból a lehető legjobb környezetet biztosítja a gyereknek egy jó tanár mellett, persze, a legjobb kognitív környezetet biztosítja a természettudományos tárgyak tanulásához elsősorban, de persze a humán tudományokhoz is, az most megjeleni k majd lehetőleg, azt remélem, hogy minden iskolában és minél több osztályteremben, és egy olyan pedagógiai, módszertani, szemléletbeli változást hoz, amely egyébként majd megnöveli a természettudományok iránt érdeklődő diákok számát, olyan tananyagokkal p ersze, amelyek a gyerekek életkori sajátosságaihoz a leginkább illeszkednek. Teljesen egyetértünk azzal, sőt az SZDSZ oktatáspolitikusai nagyon régóta szeretik azt a gondolatot, hogy a természettudományok legalábbis részben, de szerintünk akár teljesen az első időkben, az 58. osztályban integrált formában, természetismeretként kerüljenek a gyerekek elé, később akár a gimnáziumban is. Teljesen egyetértünk azzal is, hogy a természettudományos érettségi akár váljon kötelezővé. Nem szeretnek liberálisok kötele ző dolgokról beszélni, de ebben az esetben azt gondolom, hogy nyugodtan megengedhető és szükséges akár az, hogy egy integrált természetismeret tantárgyat válasszon a diák az érettségi tárgyának, akár az, hogy valamelyik természettudományos tárggyal váltsa ezt ki, mert nyilvánvaló, ha orvosi egyetemre megy, akkor más tudásra van szüksége, mint ha, mondjuk, magyar szakosnak vagy történelem szakosnak megy. De egyetértek Pálinkás professzor úrral, a természettudományos műveltségre legalább olyan szükségü nk van, mint a humán műveltségre. Én bölcsészként nagyon gyakran tapasztalom azt, hogy természettudományból, műszaki területről érkező emberek tulajdonképpen megpróbálják igazolni, hogy ők milyen műveltek, mondjuk, irodalomtudományban vagy történelemben. N agyon kevés olyan bölcsésszel találkoztam még, aki megpróbálja bemutatni ennek az ellenkezőjét, hogy ő milyen felkészült, mondjuk, a természettudományokból vagy akár matematikából. Én könnyen mondom ezt, mert a felvételi beadásakor az utolsó pillanatban dö ntöttem el, hogy természettudományi vagy bölcsészettudományi karra megyek, de azt gondolom, az lenne a jó, ha minél több diák lenne ezzel így, és mind a kettőből olyan tudást kapna a közoktatásban, olyan érdekes tudást kapna, olyan módon kapna tudást, hogy ne is tudja nagyon könnyen eldönteni, hogy melyik a legérdekesebb része a világnak, vagy melyik a legérdekesebb kutatási aspektusa a világnak. A társadalomtudományokra még néhány mondat erejéig rátérve: a jelentésből egy kicsit hiányoltam a társadalomtudo mányokat. Értem, hogy scienceről szól, és bizonyos kultúrákban, bizonyos nyelvhasználati formákban a science a társadalomtudományokra és a humán tudományokra nem vonatkozik, de nyilvánvalóan a Magyar Tudományos Akadémián nem ez a helyzet, tudom. Azt is tu dom, hogy bizonyos grafikonokban szerepel, tehát nyilván, amikor pályázati pénzekről és egyebekről van szó, akkor igen. De azért, ha már ott tartunk, hogy a gazdaságban mi hasznosítható és mi nem, akkor hadd mondjam el: azt gondolom, hogy a társadalomtudom ányok, amelyek par excellence alkalmazott tudományok, hiszen eleve az adataikat empirikus módon a társadalomból veszik, és azt gondolom, hogy kötelességük visszafordítani a megkapott tudást a társadalom javára, ezt teszik is egyébként. Azt gondolom, hogy a kár a humán tudományokban is nyugodtan lehetne az alkalmazott tudományoknak sokkal nagyobb szerepet kapniuk. Ehhez is szemléletváltásra van szükség. Nálunk egy kicsit fordítva van, mint amikor azt halljuk, hogy az alapkutatásokat kell védeni az alkalmazott tudományokkal szemben, én úgy gondolom, hogy az alkalmazott tudományoknak a humán tudományokban is sokkal nagyobb presztízst kellene kapniuk, hiszen Nyugaton, az Egyesült Államokban, Kanadában, NyugatEurópa bizonyos országaiban léteznek olyan alkalmazott humán
