Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
902 Ezt akkor tudják, tudjuk megtenni, ha kellő figyelmet fordítunk arra, hogy az egyébként kényelmessé tett világunk, amelyben - elnök úr említette, hogy a mobiltelefonunkról képeket küldhetünk bárhová, a komputereinken könnyen hozzájutunk információhoz - azt is el kell érnünk - és ez a tudományos kutatásnak, a tudomány embereinek különös felelőssége , hogy minél jobban megértsük ezeket a könnyen megszerezhető információkat. A minél jobb megértéshez az is hozzátartozik, hogy az iskolában ezeket érthetően elmondjuk, és az is hozzátartozik, hogy meggyőződünk arról, hogy igaz, hogy érthetően elmondtuk, de meg is értettéke e zt a gyerekek, meg is értettéke ezt a tanulók. Ezért tettük a bizottságban azt a javaslatot, és a bizottság egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, hogy Magyarországon legyen egy természettudományos tárgyból kötelező az érettsé gi. Ezt nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni, és számomra megnyugtató volt a miniszter úr reakciója is, aki azt mondta, hogy 345 éves távlatban erről szó lehet. Ezt még csak nem is úgy képzeljük, hogy visszatérnénk ahhoz, hogy minden tárgyból ére ttségit kelljen tennie egy diáknak, hanem azt a módszert, azt az elvet valósítanánk meg, hogy maradnak az egyes természettudományos szaktárgyak, de létrehozunk egy olyan természetismereti érettségi vizsgatárgyat, amelyet azok a hallgatók, azok a diákok, ak ik tudják, hogy szaktudományként nem fogják felhasználni… - középiskolában egyébként sokszor gyakran elég mélyre mennek, és érdemes megvitatni, hogy néha nem túl részletekig menően magyarázzuk, tanítjuke őket. Ugyanakkor egy ilyen lépés jelentős mértékben megnövelné a köznek a természettudományokról, a köznek a természetismeretről való tudását. A másik kérdés természetesen a kutatás, a fejlesztés támogatása. A Magyar Tudományos Akadémiának ez a jelentése még erősebb meggyőződésemmé teszi, hogy akár törvény i szabályozás változtatásával is a Magyar Tudományos Akadémiának még több jogosítványt kell adnunk a tekintetben, hogy ezeket a jelentéseket, felméréseket elvégezze. Bizonyára vannak itt olyanok, akik elolvasták, belenéztek ebbe a jelentésbe, látták itt ez eket a pókhálószerű ábrákat, amelyek már egy kicsit a bonyolult könyveket idézik, ugyanakkor ezeket a részletes vizsgálatokat valakinek el kell végeznie, mert a tudományos versenyképességnek éppen úgy, mint egy csapat olimpiai felkészítésének, megvannak az apró részletei. Ha megnézzük ezeket a részleteket, akkor derül ki, hogy melyek azok a területek, ahol Magyarország hátrányban van, melyek azok a területek, ahol előnyben van, és természetesen akkor a tudománypolitikai döntések - ha emögött megfelelő elemz és áll , azt hiszem, megalapozottabbak és mindenképpen a magyar kutatásfejlesztés érdekeit jobban szolgálók lesznek. 20012002ben elindult egy jelentős fejlesztés, egy jelentős költségvetési forrásnövelése a magyar tudománynak. Rá kell nézni a 16. oldal on az első ábrára, és látjuk, hogy 2002ben már elértük az 1 százalékot a kutatásfejlesztés nemzetiössztermékarányos ráfordításában. Sajnáljuk, hogy ez 2004re 0,89 százalékra csökkent, és örülünk annak, hogy 2006ra sikerült elérni az 1 százalékot, ugya nakkor ki kellene tűznünk egy reális értéket, mert én most itt 2008 tavaszán a 20092010es 1,8 százalékot veszélyben látom, egy kicsit félek, hogy 2010ben majd arról fogunk beszélni, hogy miért nem sikerült ezt elérni. Fontosnak tartanám, hogy ebben szül essen egy parlamenti javaslat, határozat, és nézzük meg, mi a reális szám, és egyszer végre próbáljuk meg azt, hogy kitűzünk egy reális célt, és azt tartjuk akkor is, ha nehéz, és nem próbálunk meg utána mentségeket keresni, hogy ez miért nem teljesült. Sz ó volt itt a kutatásnak egy fontos, számomra különösen fontos részéről, az alapkutatásról. Az országos tudományos kutatási alapprogram, az OTKA támogatása az elmúlt években jelentős mértékben csökkent. Többször javasoltuk, és nagyon örülök annak, hogy az o ktatási bizottságban ebben egyetértettünk, remélem, a képviselőtársaim segítenek majd abban, hogy a költségvetési bizottságban is egyet tudjunk érteni abban, hogy az elkövetkezendő években itt jelentősebb, az átlagos növekedésnél jelentősebb növekedést tud junk elérni. És mivel az országos tudományos kutatási alapprogram a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési fejezetében van, az is jó lenne, ha őszintén tudnánk arról beszélni, hogy amikor a
