Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - DR. VIZI E. SZILVESZTER, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
887 megkezdése . A beszámolókat J/42. és J/4771. számokon, a határozati javaslatot pedig H/4948. számon kapták kézhez a képviselők. A beszámolókhoz a ki jelölt bizottságok előterjesztették ajánlásaikat, amelyeket J/42/12., továbbá J/4771/1., 2., 3. számokon a honlapon megismerhetnek. Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői expozék következnek. Elsőként megadom a szót Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, akinek 30 perc áll rendelkezésére. DR. VIZI E. SZILVESZTER , a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója : Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azzal szeretném kezdeni, hogy megtiszteltetés számunkra, a tudomány emberei számára, hogy a magyar törvényhozás házában beszámolhatunk a magyar tudományosság helyzetéről. Az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kötelessége beszámolni a magyar tudományo sság helyzetéről. Ennek megfelelően jelen beszámoló az elmúlt évek munkájáról szól. Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve szakmai háttéranyagokkal, a kutatásfejlesztésben érdekelt illetékes minisztériumok segítségével és az országos hatáskörű, külön böző intézetek és intézmények anyagaival kiegészítve készítettük el anyagunkat. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése megvitatta és elfogadta, majd az elnökség kiegészítésével került ez önök elé. Itt szeretnék köszönetet mondani az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának, amely az Akadémia vezetésének meghívására az Akadémián egy közös bizottsági ülést tartott, és megtárgyaltuk a jelentést. Ugyancsak köszönöm Szabó Zoltán elnök úrnak, Sándor Károly, Zsigó Róbert alelnököknek, hogy lehetővé tetté k ezt a megbeszélést. Hadd mondjam el: nem első ízben találkoztunk az oktatási és tudományos bizottsággal; az Akadémia többszörösen vendégül látta és megtárgyalta az ország egyik legfontosabb kérdését. Köszönöm a gazdasági bizottságnak, valamint a tudomány os eseti bizottságnak, elsősorban Magda Sándornak és Pálinkás Józsefnek, hogy a magyar tudomány helyzetét, egyáltalán a tudomány és a gazdaság kapcsolatának problematikáját 1010 meghívott, igazán kiváló, nemzetközi hírű szakértő jelenlétében megtárgyalta. Hölgyeim és Uraim! A politikában vannak jobboldali és baloldali irányzatok - a tudományban nincsenek. Az igazi tudós, az alkotó értelmiség e tevékenysége a világ és a társadalom törvényszerűségeinek feltárása, ez a feladata. (10.00) Ez nemzetközi munkameg osztásban folyik. Először igazából a tudomány globalizálódott, és nemcsak azért, mert azonos nyelvet használtunk, valamikor a latint, aztán a németet, a második világháború után pedig az angolt; hanem azért is, mert kalákában, egymás tudományos eredményeir e, egymás felismeréseire épül és fejlődik a tudomány. Ez azt jelenti, hogy nálunk a munkamegosztás és a közös gondolatvilág természetes. A XXI. század nagynagy kihívása, hölgyeim és uraim, hogy minden, de minden termékben megjelenik a hozzáadott szellemi érték. Óriási kérdés, hogy vajon Magyarországon az itthon gyártott termékekben milyen mértékben jelenik meg a hozzáadott magyar szellemi tőke, a magyar szellemi érték. Egy áru piaci értékét, hölgyeim és uraim, 8090 százalékban a hozzáadott szellemi érték adja meg, nem a nyersanyagérték. Itt változott meg az elmúlt évszázad során a világ. Valamikor az anyagi tőke oda ment, ahol nyersanyag volt, ma oda megy, ahol a legfontosabb nyersanyag, a szellemi tőke van. Ezért hatalmas a felelősségünk nekünk, tudósokna k, hogy felhívjuk az önök, a törvényhozók figyelmét arra, milyen fontos kérdés az, amikor közoktatásról, felsőoktatásról, amikor kutatásfejlesztésről beszélünk; milyen fontos kérdés az, hogy vajon Magyarországon az itt lévő szellemi tőkét hogyan használju k fel; milyen fontos kérdés az, hogy vajon hány kiváló magyar tudós, oktató megy el külföldre; és milyen fontos kérdés az, hogy milyen jogi, társadalmi, erkölcsi hátteret biztosítanak önök törvénykezésükkel a magyar állampolgárok számára.
