Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
863 finanszírozására. Szomorúan kell ugyan megállapítanunk, hogy a kormány ezen a t erületen épp ellenkező előjelű politikát folytat. Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban 4 millió háztartás van, és ezek energiafelhasználása az ország teljes fogyasztásának közel 40 százalékát teszi ki. Az ebből származó üvegházhatású gázkibocsátás az országosn ak egyharmadát jelenti. A FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a legnagyobb megtakarításra ezen a területen nyílik lehetőség. De gyorsan szögezzük le, hogy csak abban az esetben, ha rövid idő alatt sikerül a lakosság klímatudatosságát erősít enünk, és ezzel együtt vonzó állami ösztönzőrendszert teremtenünk. Az épülethatároló felületek szigetelésével, a fűtési berendezések korszerűsítésével, a fűtésszabályozás és mérhetőség megteremtésével a lakosság teljes energiafogyasztása 30 százalékkal le nne csökkenthető. A jelenleg érvényben lévő kormányzati gyakorlat viszont nem bír kellő ösztönzőerővel. Hogyan is bírna, ha a kormány az Unió által előírt határidőre még a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet sem készítette el, s ezért az Unió köt elességszegési eljárást indított hazánkkal szemben? A Fidesz álláspontja szerint ahhoz, hogy a lakosság komoly energiahatékonysági beruházásokba kezdjen, a forgalmi adó mértékét meghaladó intenzitású állami támogatás bevezetésére van szükség. Ki kell haszn álni azt a lehetőséget, hogy az Unió ezen a területen 30 százalékban maximalizálja az állami támogatás mértékét. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy ezzel el is érkeztünk a stratégia leggyengébb részéhez, a végrehajtáshoz szükséges költségvetés elégtelens égéhez. Ha a következő nyolc évben az uniós kötelezettségeinknek megfelelően évi 1 százalékkal akarjuk csökkenteni a felhasznált energiát, akkor 30 százalékos támogatásintenzitással számolva évente 8090 milliárd forint állami forrásra lenne szükség, ezzel szemben az Új Magyarország fejlesztési terv évi 6 milliárdot biztosít energiahatékonysági beruházásokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Budapesten a gépjárművet igénybe vevő utazások közel kétharmadát tömegközlekedés bonyolítja le. Ehhez azonban a közlekedési eredetű szennyezésnek csupáncsak a 6 százaléka kötődik. Ezzel szemben az utazások egyharmada történik autóval, amely a légszennyezés 60 százalékát vonja maga után. Miközben a közösségi közlekedés fejlesztésére lenne szükség, a kormány ezzel ellentétesen f elszámolja a vasúti szárnyvonalakat, a főváros közel ötödével tervezi csökkenteni az autóbuszjáratokat, a 4es metró építése során elhagyják az intermodális kapcsolódási pontok és a P+R parkolók kiépítését. Micsoda ellentmondás! És ha ehhez még hozzávesszü k azt is, hogy a klímaváltozással együtt jár a városi levegő minőségének gyors leromlása, a közlekedés által kibocsátott szennyeződések által is befolyásolt szmogos napok számának emelkedése, s ennek következtében a lakosság egészségi állapotának veszélyez tetése, akkor e kormányzati gyakorlatot több mint nyugtalanítónak nevezhetjük. A FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontja szerint fokozott figyelmet kell fordítani a környezetbarát közlekedési és szállítási módok bevezetésére, a biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtésére. Tisztelt Országgyűlés! A megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a zöldenergia részesedése 2005ben már meghaladta az 5 százalékot, ugyanakkor ez jórészt erdei fák alacsony hatásfokú hőerő művekben történő elégetésével valósult meg. A Fidesz véleménye szerint ez a gyakorlat nem folytatható, hiszen ezzel csökken az ország természetes üvegházgázelnyelő potenciálja. Különösen aggasztónak tartjuk a kormány azon törekvését, amelynek keretében pr ivatizálni kívánja a nemzeti tulajdonban lévő erdeinket. Az ország biomasszapotenciálját jónak ítéljük, ugyanakkor energetikai célú hasznosítása csak olyan mértékig támogatható, amíg az nem bontja meg a természeti egyensúlyt, és nem veszélyezteti az élelm iszerbiztonságot. Jelenleg csak a megújulóval termelt villamos energia élvez állami
