Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - Németh Zsolt (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Kárpátaljai kálvária” címmel - NÉMETH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
820 Öné a szó, Németh Zsolt képviselő úr. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 200 8. február 7én ítéletet hirdetett Kovács Miklós kontra Ukrajna ügyben. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hat éve küzdött az igazáért, és győzött. Mint emlékezetes, a rendkívül feszült hangulatú, 2002. március végi ukrajnai pa rlamenti és helyhatósági választásokon éles küzdelem bontakozott ki a kárpátaljai magyarság képviseletében induló Kovács Miklós KMKSZelnök és Gajdos István, az UMDSZ jelenlegi elnöke között. (15.30) A voksok összeszámlálását követően, de a hivatalos össze sítést megelőzően az eredmény még egyértelműen Kovács Miklós győzelmét mutatta Gajdos Istvánnal szemben, az egyetlen magyar többségű ukrajnai választókörzetben. A választásokat követően azonban a körzeti választási bizottság, meglehetősen átlátszó kifogáso kra hivatkozva, megsemmisítette a parlamenti választás eredményeit négy parlamenti szavazókörzetben, amelynek köszönhetően az eredmény megfordult, s a választások győztesének végül Gajdos Istvánt hirdették ki. A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy a körzeti választási bizottság döntése, amelyet aztán az ovb is jóváhagyott, törvénytelen volt, törvénytelenül vették el annak idején a KMKSZtől a megérdemelt győzelmet, a parlamenti mandátumot, a választás törvényes győztese Kovács Miklós kellett volna ho gy legyen. Sajnos, ez az igazságtalanság alapvetően mérgezte és mérgezi azóta is a kárpátaljai magyarmagyar kapcsolatokat. De a kérdés, államtitkár úr: miért mélyítette, miért mélyíti ezt a szakadékot a magyar kormány? Mert azt tette és azt teszi. Hiszen a KMKSZ többségi támogatottsága ellenére ugyanis a magyar kormány nem tekintette a KMKSZt tárgyalópartnernek (Dr. Géczi József Alajos: Ugyan már!) , a kárpátaljai magyaroknak nyújtott támogatások elosztásából pedig tudatosan kirekesztette. (Dr. Géczi Józse f Alajos: Ez sem így van!) A párbeszéd és mindkét fél bevonása helyett a kormány a támogatások felhasználását szinte kizárólag Gajdos és az UMDSZ kezébe adta. Miért? Miért diszkriminálta a kormány a KMKSZt, ilyen körülmények között és ilyen erőviszonyok e llenére? A tények ismeretében úgy gondolom, hogy szükséges felülvizsgálni a kormány Kárpátaljapolitikáját. Kérdezem, hajlandóe a kormány megszüntetni a kormány megosztó politikáját Kárpátalján. Hajlandóe a kormány a támogatáspolitikáján változtatni, és a KMKSZt méltóképpen bevonni a források elosztásába? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Németh Zsolt képviselő úr. Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak. CSIZMÁR GÁBOR , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban négy tényt szeretnék a figyelmébe ajánlani. 2002 februárjában a FideszMDFkisgazdakormány állt az ország élén, ön akkor államtitkárként dolgozott. Másodsor ban: a magyar kormány, sem a 2002 márciusában, sem a május 27e után hivatalban lévő kormány nem avatkozott be az ukrán belpolitikába (Révész Máriusz: Ajajaj!) , a választási rendszerbe. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem ám, bizony!) Három: a strasbourgi E mberi Jogi Bíróság nem ítélte el a magyar kormányt, magyar szereplőt egyáltalán nem. Négy: a mostani ítélet, amelyet kihirdetett az Emberi Jogi Bíróság, még nem jogerős. Ezek után a kérdéseire válaszul. A magyar kormány, következetes politikát követve, a k ülhoni magyarok választott, legitim vezetőit tekinti tárgyalópartnernek az őket érintő kérdésekben.
