Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
731 abban, hogy az ágazati részérdekek ne csökkentsék, ne akadályozzák a komplex célok érvényesítését; hogy valóban horizontális elvként minden egyes szakmapolitika integráltan tartalmazza a nemzeti éghajlatváltozási stratégia céljait, irányelv eit, és hogy a társadalom, az egyes emberek valóban hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek rajtuk múlnak, és érdemben befolyásolják a célok elérését. Meggyőződésem szerint alapvetően fontos ez a kérdéskör. Ezután szeretnék visszatérni a kibocsátáscsökkent ési célokra. Miként az előterjesztés is tartalmazza, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százalékáért az energiaszektor felel. A kibocsátáscsökkentés legfontosabb eszközei e téren: az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság, a megújuló ene rgia területének növelése és a széndioxid megkötése. Bár mindegyik elemet fontosnak tartom, mégis kettőt emelnék ki ezek közül, elsőként az energiatakarékosságot, abban is a lakosság és a közületek szerepét. Az energiatakarékosságban rejlő tartalékok csak úgy nyerhetők ki, ha egyrészt e téren is tájékozottak az emberek, vagyis tudják, hogy hol, miben és hogyan lehet, illetve érdemes takarékoskodni, másrészt közvetlenül is érdekeltek a megtakarításban, és képesek is tenni, lépni a megtakarítás érdekében. Ez utóbbi szempont kiemelten fontos a valódi elmozdulás érdekében. (13.00) A beruházási támogatások általában jelentős önrészt feltételeznek, így a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők nem képesek élni ezzel a lehetőségekkel, vagy korlátozottan élhetnek velük . Szerepük, arányuk, az erre fordítandó forrásuk összessége természetesen növelendő. Emellett azonban a legfeljebb 1015 éves megtérülési idejű átalakítások megfelelő hitelkonstrukcióval való támogatása a programokat önfinanszírozhatóvá teheti. Így azon la kossági csoportok is hozzájuthatnak a támogatáshoz és aktív szereplői lehetnek az energiamegtakarításnak, akiknek a jövedelmi helyzete az önrész biztosítását nem teszi lehetővé. Úgy vélem, hogy az épületek fűtési költségeinek csökkentésében ezeknek az eljá rásoknak hatalmas szerepe lehet és hatalmas szerepe kell legyen a jövőben. A valódi érdekeltség megteremtése nélkül ez a program különben sem lehet eredményes, mint ahogy az érdekeltség nélkül megvalósított szabályozásszigorítás sem lehet és nem lesz siker es. Kevés olyan ország van ugyanis, ahol a nemszeretem szabályozás kijátszásában ennyire kreatívak és sikeresek lennének az emberek, mint nálunk, Magyarországon. A megújuló energia szerepének növelését illetően a biomassza energetikai célú hasznosítása és a geotermikus energia terén látom a legtöbb lehetőséget. Az előbbiben a fenntarthatóság kritériumait is maximálisan figyelembe vevő kistérségi piaci rendszerek kialakítását támogatnám. Tekintettel a közelmúlt vitáira, ezek közül is elsősorban a medgyesegyh ázi esetre, e téren is a lakosság tájékoztatásában, a természetes tartózkodás, félelem pontos információkkal történő oldásában látok komoly elmaradásokat és fontos feladatokat. Ebben a problémában, illetve ennek megoldásában én személy szerint több aktivit ást vártam volna el a szakmától. Úgy gondolom, nem szerencsés, hogy a napjainkban zajló néhány kísérlet biomasszaügyben a kudarc irányába megy, illetve kudarcos kérdések merülnek fel ezek kapcsolatában. A megújuló energiaforrások között a klímapolitika tár gyalásakor is hangsúlyosan kell figyelembe vennünk az embert, az élőmunkát, és erről eddig keveset beszéltünk itt: az élőmunkát, mint a legelemibb megújuló energiaforrást. Az energiamegtakarítás egyik lehetséges formája a kevésbé energiaigényes gazdasági t evékenységek arányának növelése - mondtam korábban is. Sőt az energiaigény és az eszközigény is kiváltható, csökkenthető a nagyobb élőmunkát igénylő ágazatok, gazdasági tevékenységek szerepének növelésével. Ehhez azonban valódi érdekeltség kell, amit a fog lalkoztatás terheinek csökkentésével érhetünk el. Ki kell mondanunk tehát, hogy az adó- és járulékcsökkentés valódi éghajlatpolitikai eszköz, és ezzel az eszközzel élnünk kell. Így teremthető meg az élőmunka szerepének kívánt növekedése, ami alkalmas irán y az energiaigényes gazdasági ágazatokról való áttérésre. A kibocsátáscsökkentés mellett fontos szerep hárul a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra is. Az éghajlatváltozás alapvetően érinti a természetes élővilágot, az emberi
