Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
715 világban, látjuk és tapasztaljuk - azt gondolom, ezt a jelen lévő képviselők is a személyes tapasztalataik révén meg tudják erősíteni , hogy ma az éghajlatváltozás, a klímaváltozás ügye szerte a világban az egyik legfont osabb ügy. Akármerre járunk, azt látjuk a fejlett világban, hogy a legfontosabb belpolitikai kérdés és a legfontosabb nemzetközi kérdés. Nézzük csak meg, az amerikai elnökválasztás vitáiban milyen jelentősége van ennek a kérdésnek; de milyen fontos volt an nak idején Németországban, hiszen a jelenlegi német kancellár többek között erről a területről, a környezetvédelem területéről érkezett; vagy látjuk, hogy a nemrég megválasztott francia elnök a politikájának középpontjába helyezte a környezettudatos gondol kodásmódot, hiszen zöldforradalmat hirdetett. Látjuk ezt ugyancsak a brit politikában visszaköszönni, és bármely országot felsorolhatnám szinte az Európai Unióban, nyugodtan azt mondhatnánk, hogy ma a belpolitika legfontosabb kérdése a klímaváltozás ügye. Miért történhetett ez meg? Nos, azért, mert az a felelősség, amely mindannyiunkat áthat a jövőnk érdekében, és amely egyfajta morális felelősségünk és elkötelezettséget is kell jelentsen a számunkra, ez a felelősség ma már mindenhol tetten érhető a politik ában. Ugyanis a politika az embereket kell hogy szolgálja, és az embereknek ez a véleménye. Magyarországon is a közvéleménykutatások azt mutatják, a magyar lakosság többsége is tisztában van azzal, hogy jelentős változás zajlik körülöttünk. Az emberek 90 százaléka hallott már a klímaváltozásról, és tapasztalta is ezeket a jelenségeket; elég csak visszautalnunk az elmúlt napokra, de sorolhatnám sajnos a példákat az elmúlt évekből, milyen szélsőséges időjárási körülményekkel kell szembenézni Magyarországon i s. A magyar lakosság többsége is tisztában van ezzel, és érdemes nekünk tanulságként megjegyezni, hogy a magyar lakosság közel kétharmada azt gondolja, hogy a politikai döntéshozók nem foglalkoznak elég komolyan ezzel a kérdéssel, és sokkal nagyobb aktivit ásra, sokkal több cselekvőképességre lenne szükség e téren Magyarországon. Nos, ez a jelenség, amely Magyarországon is elért minket, és hatása van, szerte a világban még erősebb, különösen a fejlett országokban. Azt láthatjuk, hogy a közvélemény nyomása ig en nagy a kormányokra, és mondhatjuk, hogy ez ma az emberiség, a világ legfontosabb közös ügye: hogyan tudunk együttesen fellépni a klímaváltozással szemben? Hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait? Mert, tisztelt képviselőtársaim, azt is érd emes leszögeznünk, hogy míg évekkel ezelőtt vita folyt arról, hogy az ember és az emberiség mennyiben felelős ezekért a változásokért, ma már abban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy az emberiség felelőssége tetten érhető a változásokban. Hogy milyen mértékben, erről természetesen a vita még folyik, de hogy a felelősség egyértelmű, ma már nem vitakérdés. (11.40) Ma már nincs olyan nemzetközi fórum, ahol ezt a felelősséget bárki megkérdőjelezné, ezért kell nekünk Magyarországon is ezzel foglalkoznunk. Érdemes magunkat természetesen a nemzetközi környezetben elhelyezni, és sokan fölteszik azt a kérdést, hogy rendben is van, de mi kis országként mit tehetünk: valójában, ha Magyarország tesz valamit, aktívan fellép, van annak jelentősége az emberiség szemp ontjából? Hiszen itt olyan problémákról van szó, amelyek összefüggenek egymással. Nos, az én válaszom egyértelműen igen, és ez a stratégia is azért van itt előttünk, mert a válaszunk igen. Igen, Magyarországnak van felelőssége. Igen, tehetünk valamit. Igen , cselekedetünk számunkra, magyarok számára és a világ számára is jobbító szándékú lehet, elősegítheti azt, hogy fel tudjuk venni még jobban a küzdelmet az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben. Nem szabad alábecsülni magunkat, képviselőtársaim. Tudn unk kell azt, hogy Magyarország először is a világ egyik legfejlettebb gazdasági és politikai közösségének a tagja: az Európai Uniónak. Érdemes innen néznünk a világot. Bizony a világ országainak a többsége, több mint 150 ország jóval fejletlenebb hozzánk képest. Mi azon negyvenegynéhány ország közé tartozunk, amelyek a világ legfejlettebb országainak a közösségét alkotják. Ezen országok között sem vagyunk kicsi ország, hanem középhatalomnak számítunk, így a felelősségünk jelentős. De ha nem így lenne,
