Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
707 Összegzésképpen, államtitkár úr, azt tudom mondani, hogy ennél azért átgondoltabb törvényalkotásra még önök is képe sek lennének. Csodát nem várok az önök kormányától akkor, amikor adótörvényekről beszélünk, de ami itt folytatódik, az, még egyszer mondom, azt gondolom, hogy tényleg egy ámokfutás. Én csak azt kérem öntől - és a kormánynak erre is lehetősége van , hogy a mikor az APEH ennek a lehetetlen időszaknak az ellenőrzéseit végzi, akkor a lehető legnagyobb empátiával forduljon a vállalkozói világhoz. S ha valahol csak tudatos csalás lehetőségét nem látják - mert az ellen fel kell lépni , ha nem szándékolt cselekmén yekkel találkoznak, akkor egy kicsit a magyar vállalkozói világgal, az adóalanyokkal legyenek, amennyire lehet, empatikusak, mert még egyszer mondom, amit itt a kormányoldal létrehozott az adótörvények módosítása kapcsán, azt a kormány sem tudja követni, n emhogy azok, akiknek ezeket a törvényeket szánták. Összességében ennek ellenére nyilvánvalóan ehhez a korrekcióhoz támogató szavazatainkat adjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Gegesy F erenc képviselő úrnak, az SZDSZfrakcióból; őt majd Szatmáry Kristóf követi, a Fideszből. DR. GEGESY FERENC (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az SZDSZfrakció a benyújtott törvényt és a hozzá benyújtott öt módosító javaslatot együttesen támogatja. Egy apró megjegyzésünk van az egyik módosításhoz; nem emelem ki, mert ezt nyilván mindenki tudja. Ez az a módosító javaslat, ami ennek a törvénynek, az áfatörvénynek semmiképpen nem integráns része, nem ehhez kapcsolódik, de miután a többször elhangzott és joggal dicsért ötpárti egyeztetésnek ez része, ezt mi is tudomásul vesszük. Nem örülünk neki, de nyilvánvalóan az álláspontok közelítése, illetve a törvénymódosítás gyors lefolytatása megéri ezt a módosítást. Én a további akban néhány előttem szóló által elhangzott dologra reagálnék, enyhén vitatkozva, mert hiszen végül is minden hozzászóló azzal fejezte be, hogy jelezte, hogy a törvényt meg a benyújtott módosító javaslatokat támogatja. Nyilván nem kellemes az a helyzet, ho gy el van egy törvény fogadva, és három hónap után módosításra kerül sor. Ennél csak egy kényelmetlenebb helyzet lenne: ha felmerül egy friss vagy régi törvénnyel kapcsolatban egy tény, ami egy olyan rossz helyzet, aminek súlya van, és akkor erre a válasz az, hogy várjuk meg a következő évet, amikor majd úgyis hozzányúlunk a törvényhez, és akkor majd kijavítjuk. Márpedig ez a helyzet az összes törvényi módosítás közül az egyiknél nagyon hangsúlyosan fennáll, hiszen Jauernik képviselőtársam említett is egy n agy számot, nevezetesen 15 milliárdot. Nyilvánvaló, hogy ez egy akkora pénz, amit az önkormányzati szektor nem nagyon szeretne elviselni. Nem azt mondom, hogy nem nagyon tudna, de azért ez egy hatalmas érvágást jelentene. Most pont ez a módosítás mutatja a zt, hogy ez a szabályozás, a törvény ezen pontjának a megalkotása szerintem nem hiba volt, hanem egy egyébként logikus szabályozásnak a nem kiszámított mellékkövetkezménye. Miért mondom én azt, hogy ez nem egy hibás megfogalmazás? Meg kell nézni a módosítá ssal most beiktatott törvényi helyeket. Kivételként jelenik meg a gyerekétkeztetés átmeneti hatállyal, tehát ez év végéig, mert az a megfogalmazás, ami eddig volt érvényes, 2008. január 1jétől, lenne a logikusabb. Csak a gyakorlati életben az önkormányzat i finanszírozásban ez azt jelenti, hogy eddig ezen az áfaszabályozáson keresztül az önkormányzatok ezek szerint 15 milliárdos támogatást kaptak, amit egy ilyen szabályozás - nem szándékoltan, erről meg vagyok győződve - egyik pillanatról a másikra kivont v olna ebből a szektorból. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni, de ez nem a tipikus hiba kérdése. Nem nevezném hibajavításnak azt a módosítást, amelyik arról szól, hogy a lakást és a nem lakást különítsük el, mert igazából ez az előző szabályozás az eddi g érvényben lévő szabályozáshoz képest lehetővé tette azt az önkormányzati döntést, hogy áfa alá bevon vagy nem von be egy tevékenységet,
