Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 3 (127. szám) - Az állami intézményeknek és szervezeteknek az “Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményeit és az “Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” működésének nemzetbiztonsági kocká... - IVÁNCSIK IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
669 IVÁNCSIK IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Tóth Károly képviselőtársam említette, a kormánynak is az az óhaja, szándéka, mi is annak örülünk a legjobban, ha a parlament a lényegre figyelve jóváhagyja ezt a jelentést. Az t nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy akár ennek a jelentésnek a tárgyalásában, akár például a koszovói helyzetről való tájékozódásban és sok más, nagyon fontos kérdésben az ellenzék dacosan nem vesz részt, távol marad a bizottság érdemi üléseitől. Azt nagy on különösnek tartom, hogy itt egy olyan furcsa jelző hangzik el a főigazgatóval kapcsolatban, hogy ő a hírhedt, ezt kétszer megismételve. Én inkább azt mondanám, hogy megpróbálják őt hírbe hozni, de mély meggyőződésem szerint teljesen eredménytelenül, his zen a nemzetközi fórumokon való szereplése, a NATOban egy rendkívül jelentős pozíciót tölt be, ott figyelemmel lehet kísérni a munkáját, arról lehet információt szerezni. Meg lehet hallgatni az amerikai nagykövet véleményét, vagy el lehet olvasni az Egyes ült Királyság nagykövetségének gyorsan kiadott táviratát azokra a bizonyos cikkekre, amelyek megjelentek, és amelyek persze szinte szó szerint idézték a hazai ellenzék véleményét, még olyan megnyilvánulásait is, amelyek nagyon távol állnak az objektivitást ól és a valóságtól. Azt hiszem, a mai vitában nem ez a lényeg. Még egyszer azt szeretném leszögezni, hogy elnök úrnak a hozzám intézett múltkori kérdése nyomán is megvizsgálva az ügyet, a főigazgató úr hozzáállását, határozottan azt szeretném mondani, hogy ő mindenben a törvényi felhatalmazásnak és felelősségének megfelelően járt el, titokgazdaként úgy viselkedett, hogy rendelkezésre bocsátotta az információkat, és közben vigyázott is azokra, hogy illetéktelenek tudomására ne jusson. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Gulyás József képviselő úrnak, két percre. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy megtaláltuke az igazságot, ahogy Tóth Károly képviselőtá rsam fogalmazott, nos, e tekintetben azért vannak kétségeim. Az igazságot megtalálni egy ilyen ügyben… Maga az államtitkár úr hivatkozott arra, hogy a jelentésben vannak olyan erős megállapítások, amelyeket vitatni érdemes. Ugyanakkor megint csak államtitk ár úrra szeretnék hivatkozni, hogy valóban, itt belekerültek, belekerülnek olyan mondatok a jelentésbe, és elhangzanak, nyilvánosságot kapnak, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala szintén kérdéses, hogy ez megtehetőe jogszerűen. Azt gondolom, érdemes azon elgondolkodni, hogy a továbbiakban, ha egy nemzetbiztonsági területet érintő ügy ennyire fókuszba kerül, és vitatható történések vannak, akkor ez a gyakorlat, amit követünk, követtünk, helyese. Tudomásom szerint korábban, a rendszerváltást követően volt arra gyakorlat, hogy a nemzetbiztonsági bizottság annak érdekében, hogy a lehető legteljeskörűbben tudjon kivizsgálni, tisztázni ügyeket, a nemzetbiztonsági bizottság saját maga állított fel egy vizsgálóbizottságot a bizottság tagjaiból. Meg kellene fontol ni az egész vizsgálóbizottsági gyakorlatot, hiszen tudjuk, hogy van egy alkotmánybírósági döntés, egy határozat, amely rámutat arra, hogy a bizottság működésének, jogosítványainak, hatáskörének alapkérdései tisztázatlanok, a kompetenciák tekintetében minde nképpen. Szerintem az Országgyűlésnek nem ennek a bizottságnak a működése kapcsán, hanem a korábbi gyakorlat figyelembevételével és nem utolsósorban vagy mindenekelőtt az Alkotmánybíróság döntésének figyelembevételével napirendjére kellene tűzni ezt a kérd ést. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) :
