Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Bejelentés politikai vita kezdeményezésének visszavonásáról - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott “az egészségbiztosítási pénztárakról" szóló törvény záróvitája és zárószavazása - DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
66 DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A négy percből már csak egyetlenegy maradt nekem, ezért csak az utolsó gondolataimat tudom megosztani a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimmal. Most még nem késő belátniuk, hogy a társadalombiztosít ás privatizációjára nem kaptak felhatalmazást. Önök a köztársasági elnök úrtól kaptak még egy esélyt, és remélem, hogy a törvény végszavazása előtt még volt idejük végigolvasni a törvényt, valamennyi részletét (Dr. Avarkeszi Dezső: Az a különbség, hogy mi meg is tettük!) , alaposan áttanulmányozták, és volt idejük felismerni, hogy ez a törvény nem a betegek javát szolgálja, hanem a pénztárak nyereségét garantálja, és a végszavazás után nem lesz olyan képviselőtársam, aki azt mondja, hogy azért szavazott igen nel, mert nem olvasta el a törvényt. Jelen körülmények között pedig minderről szólnom kötelességem volt, mert a költő szavaival élve: “vétkesek közt cinkos, aki néma”. Köszönöm szépen. (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP soraibó l. - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces időkeretben kért még szót Nagy Kálmán képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. 2 perc 14 másodperc áll még a frakció rendelkezésére, így két perc az öné, képviselő úr. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy a kommunikáció az elmúlt egy hónap alatt semmit nem változott a kormánypártok részéről . Változatlanul személyeskedő, fölényeskedő, tárgyszerűtlen (Felzúdulás és derültség a kormánypárti padsorokban.) és rossz üzenet. Rossz üzenet a betegeknek, rossz üzenet az orvosoknak, a szegényeknek, a vidékieknek. A valódi félelmet önök keltik a társada lomban, mert kellő megalapozottság nélkül nekirontanak a gyógyítás teljes rendszerének. (16.30) Fittyet hánynak a köztársasági elnök intő szavaira, a szakma, az egészségügyi közgazdászok többségének véleményére és nem utolsósorban a társadalom tiltakozásár a. Rászabadítják a társadalomra a beteg ellátásával piacozó szerencselovagokat. Egyetlen érvet nem tudnak felsorolni, hogyan visznek be több pénzt a rendszerbe - de nagyon világos, hogyan viszik ki a pénzt a rendszerből. (Babák Mihály: Úgy van.) Az 1997es társadalombiztosításról szóló törvény szellemiségét tagadják meg, miközben ismételten hivatkoznak rá. A köztársasági elnök világosan felhívta a figyelmet, ki kell egészíteni a garanciális szabályokat, az igénybe vehető szolgáltatások körét és minimális mi nőségét. Hol van ez a törvényben? (Babák Mihály: Sehol.) Semmilyen garanciális szabály nincs az ellen, hogy az emberek úgy fognak szemben állni az egész rendszerrel, mint tökéletesen kiszolgáltatott, beteg, ellátások nélküli része ennek a szisztémának, ami t önök hoztak létre. Gondolkozzanak el rajta! Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Végül felszólalásra következik Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony, a Magyar Szocialista Párt képvi selőcsoportjából. Frakcióvezető asszony! LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most, hogy a vita vége felé közeledünk, engedjék meg, hogy megköszönjem a Fideszfrakciónak azt a kezdeményezését, ami a törvény név szerint i szavazására vonatkozik. Köszönjük, mert adjuk arcunkat, nevünket és felelősségünket. Mi vállaljuk, hogy mi dolgoztuk ki, és mi támogatjuk az egybiztosítós, többpénztáras modellt. Vállaljuk, mert megőrzi a nemzeti kockázatközösséget, a szolidaritást és az eddigi ingyenes ellátásokat. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.) Vállaljuk, nemcsak azért, amiben nem történik változás,
