Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 3 (127. szám) - Rendkívüli ülés kezdeményezésének visszavonásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
582 reménységei voltak a magyar demokráciának - a nagy reménységből mára csalódás lett. Jövőt vázoló, jövőt mutató vízió helyett pedig Magyarország abból nyerhet vigasztalást, hogy nem kell 300 forintot fizetni. Igazábó l várom március 10e reggelét, amikor állítólag a jövő el fog kezdődni, magam is kíváncsi vagyok, hogy milyen a jövő. Abban sem vagyok biztos, hogy tudok majd aludni aznap éjszaka, várni fogom, hogy elmúljon éjfél, hátha a jövő meg én összetalálkozunk, de abban reménykedem, hogy annál többet ígér nekem, mint hogy nem kell 300 forintot fizetni. Ha véletlenül többet tudnak erről a jövőről, meséljék már el, hogy ne kelljen izgatottan várnom még azt a pár napot, ami hátravan, hiszen gyermeki izgalomban vagyunk, hogy elénk álljon, és megmutassa önmagát ez a csoda, hogy egyszer a jelen és a jövő találkozik, és mindezt nekünk a liberális, polgári, nemzetikeresztény, plebejus jobboldal hozza el. Hát fel fogjuk emelni a szívünket, ragyogó tekintetünket önökre fogjuk emelni, és biztosak lehetnek abban, hogy ezzel a kiváló teljesítménnyel beírják majd nevüket a nemzet aranykötésű történelemkönyvébe. Az egyik verzió, hölgyem és uraim, kicsit homályos, szerintem kicsit sekélyes, azt is mondhatnám, hogy mulattató lenne, h a egyébként nem inkább tragikomikus volna a maga szörnyűségében. Létezik egy másik vízió is, az a vízió, amely nem állítom, hogy épp olyan egyszerű megoldást ígér, mint a “ne fizess 300 forintot” víziója… - bár mindig van gyanúm, hogy akinek ilyen egyszerű a megoldás, annak ilyen egyszerű lehet a lelke is, és ilyen egyszerű a gondolkodása, az pedig hogyan képes befogadni a világ bonyolultságát - nade ez már nem az én problémám. Létezik egy másik vízió is, amelyik azt mondja, hogy ennél bonyolultabb, izgalma sabb, nagyravágyóbb útra kell indulni, olyan útra, amely ráadásul magával visz tízmilliót vagy még annál többet is; amely azt mondja, hogy Magyarországon szükség van rátok, mindahányatokra, hogy Magyarország a ti erőfeszítésetekből, tehetségetekből, szorga lmatokból fog felépülni; amely arról szól, hogy nem lebeszél az erőfeszítésről, hanem biztat; amely nem azt mondja, hogy mit nem kell tenned - mert ez énszerintem a gyávaság programja, a gyengeség programja , hanem arról beszél, hogy miért van szükség rád is, miért vagy te is fontos Magyarországnak, miért van szükség a te cselekvésedre. Ez egy másik vízió, belátom. Az a kérdés, hogy milyennek látjuk az országot: olyannak, amelyben gyávák gyülekeznek, olyannak, amelyben lusták, és akik nem kívánnak tenni, v agy olyannak, amelyben tenni vágyó, nagyszerű emberek vannak, olyanok, akik Széchenyivel szólva inkább erőfeszítést tennének, vagy akik inkább Pató Pál uramékat követnék. Önök azt gondolják, hogy az országban Pató Pál úr programjával lehet igazából népszer űnek lenni. Azt nem tudom megmondani, hogy népszerűnek mivel lehet lenni, de azt tudom, hogy hasznosnak, jövőt építőnek inkább Széchenyi programjával lehet lenni. Amikor a kormánypártok 2006ban egy új Magyarország víziójáról beszéltek, akkor erről szóltak . Kétségtelen, az első másfél év cudarul nehéz másfél év volt, ennek feltételeit megteremteni nem egyszerű mulatság; ez olyan nehéz, hogy akár Kossuth reinkarnációjának is beletörhetne a bicskája. De mi nem vártunk másra, mi arra vártunk, hogy ennek a másf él évnek a végén megteremtődjön a lehetősége mindannak, amit új Magyarországnak hívtunk és hívunk ma is, egy felnőtt, erős, önmagában bízó ország, amely mer változtatni önmaga sorsán, amely nem azt mondja, hogy mit nem kell tenni, hanem azt mondja, hogy mi t kell tenned. Erről szól az új magyar polgárosodás programja: munkáról, tudásról meg tulajdonról. A múlt héten, kedden a Magyar Tudományos Akadémián arról beszéltünk, azt a konzultációt nyitottuk meg, amely adóról, szociális kérdésekről és munkaügyi kérdé sekről szól. Ez a konzultáció elkezdődött, és azt szeretnénk, hogyha a konzultáció végén, június végéig a szükséges jogszabályokat megalkotnánk annak érdekében, hogy Magyarországon több legyen a munkahely, bizony szükség van rá, és erőteljesebb legyen a nö vekedés, erre is szükség van. Sokszor hallottam az önök vádjait, ellenzéki képviselőkét, frakcióvezetőkét is, hogy: miniszterelnök úr, de hát hol vannak azok a hatástanulmányok - biztos vannak, akik ezekben a
