Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
500 Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Arató Gergely államtitkár úr válaszol. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisz tériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr felszólalásának arra a részére, amelyik arról szólt, hogy milyen károkat okoz az a fajta ostoba politikai kampány, ami ma zajlik a felsőoktatás körül, tú l sok szót nem is érdemes vesztegetni. Valóban így van, képviselő úr, látszik, hogy ahogy a Fidesz kormánybuktatónak szánt csodafegyvere besül, egyre inkább pánikba esik az ellenzék, és mindenfajta trükkel, ködösítéssel, fenyegetőzéssel próbálkozik; nem be legondolva, nem átgondolva azt, hogy milyen károkat okoz, ha ijesztgetjük a diákokat, ha igyekszünk a diákokat elijeszteni a felsőoktatástól, azt mondjuk nekik, hogy nem fognak tudni bekerülni, nem fognak tudni megfelelni. Utólag ez persze még jól is jön, mert lehet arra mutogatni, hogy lám, hogy csökken a jelentkezők létszáma a felsőoktatásban. Talán azon is el kellene gondolkodni, hogy milyen felelőssége van ebben annak, aki a maga évi 20 millió forintos jövedelme mellett is azt mondja, hogy ő nem fogja t udni a gyerekét egyetemre járatni. Ha megnézzük a felsőoktatást, megnézzük azt, hogy a felsőoktatásban milyen ösztöndíjak, milyen juttatások vannak, akkor láthatjuk azt, hogy bizony egyetlen gyerek sem szorul ki a felsőoktatásból a képzési hozzájárulás mia tt. Éppen ellenkezőleg, a képzési hozzájárulás rendszere teremt olyan eszközöket, olyan anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a jobban tanuló vagy éppen a szociálisan rászoruló diák magasabb ösztöndíjat kapjon. Azt is tudjuk, hogy a diáko k legjobb 15 százaléka és a rászoruló diákok mentesülnek a képzési hozzájárulás megfizetése alól. Így hát a riogatásnak nincs értelme, nincs jelentősége, ez csak arra jó, hogy megpróbáljon valamifajta politikai zavart kelteni, és mentse a népszavazás ügyét . Hiszen ahogy haladunk előre ebben a kampányban, egyre inkább elgondolkodnak az emberek azon, hogy akarnake olyan diákok helyett fizetni, akik sem teljesítményükkel, sem szociális helyzetükkel nem szolgálnak erre rá. (9.10) Sokkal fontosabb volt azonban a másik téma, amit képviselő úr érintett. Az valóban lényeges kérdés. Az valóban lényeges kérdés, hogy hogyan tudunk több segítséget, több támogatást nyújtani a diákoknak ahhoz, hogy eljussanak a felsőoktatásba, hogy kibontakozzon az a tehetség, ami bennük van. Az elmúlt években számos olyan program indult, amelyik ezt a fajta esélytámogatást, esélysegítést szolgálta. Ilyen az Arany János program, ilyen az Arany János kollégiumi program, ilyen az Útravalóösztöndíjprogram, a Katapultmentorprogram, amelyik kimondottan már a felsőoktatásba került hátrányos helyzetű diákokat segíti; ilyen a Bursa Hungarica program - éppen tegnap érintettük ennek a sikereit és eredményeit. És talán nem véletlen, hogy ezek között a programok között bizony vannak olyanok, amelyek et a Fideszkormány idején kezdeményeztek és mi továbbvittünk, és vannak olyanok, amelyek már új kezdeményezések. Hiszen ez egy olyan rendszer, ahol csak egy mozaikszerű, mindenfajta élethelyzetet különkülön segítő és támogató programrendszer lehet eredmé nyes. Ezek közül a programok közül azok a legsikeresebbek, a legeredményesebbek - például az Arany János program, az Útravalóprogram vagy a mentorprogram , ahol nem egyszerűen csak szociális juttatást kapnak a diákok, hanem a szociális juttatás mellett v alamifajta mentori, pedagógiai, szakmai segítséget is kapnak. Azok a programok az igazán eredményesek, ahol pedagógiai innováció, iskolák közötti együttműködés is járul az anyagi segítséghez, a támogatáshoz. Azt hiszem, ez az az út, ez az a megközelítés, a melyiken érdemes továbbmenni. De van egy terület, amiről egy picit kevesebbet beszéltünk, és nagyon köszönöm képviselő úrnak, hogy ezt ma itt szóba hozta. Hiszen miközben mi, pedagógusok azt mondjuk, hogy minden