Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 25 (125. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
425 Hallgattam, hogy beszél arról a képviselő úr, hogy nem jutott eszünkbe - azt mondta - a pénzcsinálás. Ez elég furcsa fogalom, pénzt csinálni legfeljebb a jegybank tud, de hátha a képviselő úr a forrásteremtésre gondolt, így megpróbálok a forrásteremtés oldaláról válaszolni, hogy mi minden történt. A forrásteremtés oldaláról először is sikerült elérnünk, hogy 700 ezer embernek tisztázódott a jogviszonya, közülük több mint 200 ezer j árulékfizetőként jelenik meg. Egy év alatt tehát 700 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik potyautasok voltak a rendszerben. Ez egy nagyon nagy szám, nagyon jelentős munka, egy olyan munka, amiben az egészségügyi ágazat vett részt, hiszen az orvosok, a sz akdolgozók, a háziorvosok ellenőrizték a jogviszonyokat. Tehát 700 ezer ember így tisztázódott, tudott nőni az egészségbiztosítás bevétele. Aztán forrásteremtésnek tekinthetjük bátran a gyógyszergazdaságossági törvényt valamennyi intézkedésével. (14.30) H iszen, képviselő úr, elindult egy árverseny a gyógyszergyártók között. Ma már több mint 2500 gyógyszert olcsóbban adnak, mint tavaly ilyenkor. (Kontur Pál: Nem igaz. Hazudsz.) Tehát képviselő úr, az árak lefelé mentek, olcsóbban adják a gyártók ezeket. Nag yon egyszerű, hogy mi okozta a gyógyszerárversenyt: a nyilvánosság, a nyilvános licitálás lehetősége és rendszere. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a nyilvánossággal és a versennyel tulajdonképpen forrást lehetett teremteni, képviselő úr, az egészségüg ynek. Mindenképpen idetartozik bizony az orvosösztönző rendszer is, amit képviselő úr oly sokszor vitat. (Kontur Pál: Ami nincs.) De beszélhetünk akár a közös kockázatmegosztásról a gyógyszergyártók, gyógyszerforgalmazók, gyógyszerészek, társadalombiztosít ás, betegek, illetve a magyar állam között, a rabatt, illetve a sávos rabatt rendszeréről, amelyek mindmind olyan elemek, amelyek ahhoz járultak hozzá, hogy források teremtődjenek az egészségügyben. Forrásteremtés volt tulajdonképpen a kórházi ágyak számá nak csökkentése, egy relatív belső forrásallokáció javítása, képviselő úr, amiről talán elfeledkezik. És bizony forrásteremtés a vizitdíj és a kórházi napidíj is, amely bevételt jelent, olyan bevételt, ami ott marad a háziorvosi praxisoknál, ott marad a kó rházaknál, ott marad a szakrendelőknél. Olyan bevétel, amelyről dönthetnek a háziorvosi praxisok, a szakrendelők és a kórházak, hogy mire fordítják. Hogy fejleszteneke belőle, az infrastruktúrát javítjáke, műszert veszneke, vagy akár az ott dolgozók bér ére fordítják. Képviselő úrnak felhívnám a figyelmét, hogy most már nem csak álom, hogy mindenhol az ott dolgozók bérére fordítsák a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, hiszen az egészségbiztosítási pénztárak törvényének elfogadásával kötelező lesz valamenn yi kórháznak, valamennyi szakrendelőnek a vizitdíjbevételének legalább 30 százalékát az ott dolgozó orvosok, szakdolgozók többletjavadalmazására fordítani. Tehát meg tud jelenni a jól dolgozók többletteljesítményének, jobb teljesítményének az elismerése, v égre először az egészségügyben, ami, azt gondolom, nagyon régóta hiányzott. Őszintén örültem, amikor képviselő úr azt mondta, hogy a Zöld könyv decentralizációját hiányolja. Ezek szerint képviselő úr egyetért a kórházak gazdasági társaság formájában való m űködtetésével. Én ennek egészségügyi miniszterként nagyon örülök, szintén egyetértek vele. Őszintén remélem, hogy az önkormányzatok is ugyanezen a véleményen lesznek, és minél többen követik ezt az utat. (Kontur Pál: Másra gondolt.) Mint ahogy beszélt képv iselő úr arról is, hogy nem tiszta, mit milyen ellátásokra fordítunk. Képviselő úr, a költségvetési törvényről és a zárszámadásról tetszenek évente szavazni. Javaslom, tessék megnézni, nagyon világosan benne van, hogy mire, mennyi pénzt hogyan fordítunk. S egítek értelmezni képviselő úrnak is a sorokat nagyon szívesen. Beszélhetnék még nagyon hosszasan az uniós fejlesztésekről, hiszen ebből tud megvalósulni mindaz az infrastrukturális javításfejlesztés, amire szükség van az egészségügyben, ez közel 470 mill iárd forint. Teljesen jogosan hiányolta képviselő úr a prevenciót, a népegészségügy megjelenését. Ebben szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy a korábbi, kizárólag orvosi koncentrációjú
