Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - Jelentés a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről; a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
390 Minisztérium egészen más adatokkal számol, és sokszor az sem derül ki, hogy az agrárvállalkozások szerepelneke azokban a számokban vagy sem. Gyanakszom, hogy hol szerepelnek, hol nem, attól függően, hogy mire van éppen szükség a statisztikához. Mag a a statisztika 714 ezer gazdasági egységet tart nyilván Magyarországon, ebből 208 ezer regisztrált gazdaságot tart nyilván, akik élethivatásszerűen mezőgazdaságból élnek, és ezen belül olyan 200 ezer az egyéni gazdasági kategória, és körülbelül 8 ezer, 7 800 egész pontosan a társas vállalkozás, a tőkés társaság, mondjuk így, ahol a korábbi menedzsment, privatizálván a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, magáévá tette, hogy finoman fogalmazzak, az akkori közös tulajdont. Időnként még tagi részvén yeket is ad a bérmunkásoknak, de gyakorlatilag nem tudnak beleszólni a folyamatokba. Na, ez a tőkés társasági csoport ez a 7800. De van itt 200 ezer egyéni gazdasági egység az agrárium területén. Pénzügyminisztériumi államtitkár volt itt egy korábbi vitába n egyszer, aki most a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt. tetején egy 50 milliárdos vagyon fölött ül, tőle kérdeztem, megtippelnée, hogy ebből a 200 ezres sokaságból három év alatt összesen hány gazdasági egység jutott forrásokhoz. Én akkor is megmondtam, mos t is szeretném itt még egyszer megismételni: 4044 vállalkozás, méghozzá a felső 15 százalék. Tessék ellenőrizni és megnézni a listát, kik kaptak az európai AVOPforrásokból, és milyen jogcímen jutottak forrásokhoz, és melyik csoporthoz tartoznak vajon ők. Nem véletlen. Államtitkár Úr! Én voltam egy olyan egyeztetésen a földművelésügyi tárcánál - most nem az ön minisztériumáról beszélek, de hát egy kormányban vannak, és az AVOP, azt hiszem, közös gyermek , voltam én bizony olyan államtitkári egyeztetésen a földművelésügyi tárcánál, ahol a vidékfejlesztési terveket készítő vezető tervező, amikor arról volt szó, hogy hozzuk le az életképességi határokat, hogy többen tudjanak egyáltalán pályázatot beadni, a szó szoros értelmében a táskáját az asztalhoz csapta, és azt mondta: “Csak nem gondolod, hogy szétszórjuk ezek között azt a kevés pénzt?! Hát ezt azoknak kell odaadni” - kicsit rímel arra, amit Domokos képviselő úr mondott , “akik ezt a leghatékonyabban tudják felhasználni! Hát ezek a legnagyobbak!” Oda kell feltolni egy életképességi határt, ezzel dolgozik az európai források elosztásánál, de nemcsak az agrártárca, hanem ez az életképességi határ működik a pályázatok megítélésénél és befogadásánál is, államtitkár úr, általában is. Tehát nemcsak a most követk ező időszakra az 1400 milliárd vidékfejlesztési, agrárfelügyelet alatt álló pénzekről van szó, hanem a 8000 milliárdos strukturális alapoknál is hasonló elvek érvényesülnek, államtitkár úr! Szeretném egy picit közelebb hozni önhöz és önökhöz ezt a bizonyos életképességi határt. Mit is jelent ez? Ugyanis ez nem egy egyszerű számháborús kérdés, hanem ennek mélyreható és hosszú következményei vannak arra, hogy egyáltalán kik jutnak forrásokhoz Magyarországon. Ez gyakorlatilag eldönti, hogy kihez kerülnek a for rások. Államtitkár Úr! Aki ugyanis az életképességi határt nem éri el, amit a kormány határoz meg, az nemhogy nem nyerhet ezeken a pályázatokon - mondjuk, például agrármodernizációs forrásokat, ahol pedig ott vannak a források , hanem be se adhatja a pály ázatát. Szeretnék néhány példát mondani arra, hogy ki minősül önök szerint életképtelennek, mondjuk, az agrárvállalkozói kategóriában. Talán aki agráriummal foglalkozik, meg tudja ítélni, hogy mennyire reális ez a határérték, ahova feltolja a határokat, am i alatt egyáltalán be sem fogadja a pályázatokat. Államtitkár Úr! Ha valaki például lótartással foglalkozik - ne haragudjon, hogy idehozom ezeket az agrárpéldákat, de talán megítélhető , 32 lova kell legyen ahhoz, hogy egyáltalán életképesnek minősüljön. Hát egy ménest kell fenntartani, államtitkár úr, hogy egyáltalán pályázhasson az illető! Szarvasmarhatartóknál - ugye, mindig arról beszél a kormány, hogy az állattenyésztés bajban van, segíteni kell. Államtitkár Úr! Korcsoporttól függően, attól függ, mily en korcsoportú és
