Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról ... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
3498 hogy egy ilyen ügy nagyságrendjénél, súlyánál fogva megérdemli azt, hogy tisztán álljon előttünk, úgy tudjunk határozatot hozni, hogy nyugodtak legyünk ebbe n az ügyben. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai gyorsfor galmi autópályahálózat kiépítése az elmúlt egymásfél évtized kiemelt jelentőségű feladata, és abban az egymást követő kormányok részt vettek. Annak idején az M7es forgalom alatti felújítása mellett mi magunk is ezt az irányt tartottuk az egyik legfontos abbnak. Nem véletlen, hogy 19992002 között megépült az M3as FüzesabonyPolgár közötti 63 kilométeres szakasza, amit ugyan a 2002 tavaszi események miatt nem mi adtunk át, hanem a jelenlegi kormánypárt adott át, de úgy gondolom, hogy maga az építés ténye mutatja azt, hogy az M7est, M3ast, illetve az M1est és az M5öst, tehát a Magyarországon fő irányokban átívelő gyorsforgalmi hálózatot mind a jelenlegi ellenzék, mind a most benyújtott javaslat szerint is a kormánypártok és a kormány fontosnak tartja. Tehát nem a gyorsforgalmi úthálózat folyamatos továbbépítését, minden irányba, elsősorban a fő irányokban a határig történő elvitelét vitatjuk, sőt a benyújtott módosító javaslatok szerint éppen a most tárgyalt szakaszoknak, a NyíregyházaVásárosnamény sza kasznak a továbbépítése mellett emelünk szót, illetve - és itt utalnék a Lakos képviselőtársam által előadottakra - ennek a nagy jelentőségű projektsorozatnak, beruházásnak, a nemzet egészét évtizedekre, mi több, tán évszázadra meghatározó fejlesztésnek a finanszírozását kívánjuk átláthatóbbá, pontosabbá, kiszámíthatóbbá tenni. Tisztelt Országgyűlés! Az autópályák építése, a gyorsforgalmi úthálózat építése akkor is egy drága dolog, ha azt egy ország megfelelő műszaki tartalommal, megfelelő finanszírozási es zközök megtalálásával és az európai gyakorlatnak megfelelően biztosítja. Sajnos az elmúlt években az autópályák építése számunkra esetenként megmagyarázhatatlanul sokba került. Egyszerűen nincs arra magyarázat, hogy az elmúlt években miért a nyugateurópai átlag duplájáért, esetenként két és fél, háromszorosáért épültek a magyar autópályák. Kétségtelen, hogy ott, ahol a költségvetés nem tudja egyértelműen finanszírozni ezeket a fejlesztéseket, ráadásul ha egy költségvetés helyzete miatt nem egy cégnek, han em egy országnak a hitelképessége rendül meg, akkor nyilvánvaló, hogy meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek mégis valamilyen, a társadalom számára elviselhető mértékű finanszírozás mellett a továbbépítést biztosítják. Államtitkár úr említette, ho gy ez a PPPnek nevezett konstrukció jelent esetleg erre megoldást. Ennek az állami, közösségi pénznek, magántőkének közcélú összefogása és ezzel közcélú fejlesztéseknek a megvalósítása nem egy ismeretlen dolog Európában. Sajnos az elmúlt három évben többs zör elmondott sürgetésünk ellenére sincs magyar szabályozása, mi több, az akadozó fogalmazásomból is kiderül, még magyar neve sincs ennek a konstrukciónak. Tehát megpróbálunk egy nyugateurópai pénzügyi technikát átemelni a mi viszonyaink közé. Csak, tiszt elt képviselőtársaim, ahol ezt alkalmazták - például NagyBritanniában az ivóvíz- és szennyvízfejlesztésekre, vagy DélEurópában Spanyolországban, Portugáliában, esetenként Görögországban autópályaépítésekre , ott más a konstrukció. Az elmúlt tíz évben g yakorlatilag az történt, hogy körülbelül egyharmadát biztosította az állam - már csak azért is, hogy ezekre a nagy jelentőségű beruházásokra rálátása és szabályozási lehetősége legyen , egyharmadát biztosította ilyenolyan jogcímeken az Európai Unió - ez hol területfejlesztés, hol idegenforgalom, hol környezetvédelem et cetera, tehát mindig az éppen aktuális uniós fejlesztési programokhoz illesztette , és egyharmadát adta a magántőke. Ennek következtében ezeknek a díjas létesítményeknek - hiszen
