Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Filló Pál és Török Zsolt (MSZP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Szakmunkás-ösztöndíj hiányszakmákban” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter:
3422 szakmunkások nagyságrendekkel nagyobb létszámban tudnak elhelyezkedni, mint mondjuk, a gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok. Ezért is lenne borzasztó fontos, hogy ezen a területen továbblépjünk. Azt is tudom, hogy ettől az évtől kezdve a k öltségvetés kiemelt normatívával támogatja azokat a képző intézményeket, amelyek az adott területen, adott megyében a kimondottan hiányszakmákra képezik a fiatalokat. Nagy gond, hogy ezeken a területeken sajnálatos módon a képzési, a gyakorlati képzési mun kahelyek hiánya is jelen van. (Az elnök csenget.) Ezen is segítenünk kellene. Ezért kérdezem a tisztelt miniszter asszonyt, hogyan kívánja ösztönözni a kormány a hiányszakmát tanulókat, és hogy be kívánjae vezetni a tárca a szakmunkástanulók ösztöndíjrend szerét, először a hiányszakmákban. Várom a miniszter asszony válaszát. (Taps az MSZPfrakció soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra Szűcs Erika miniszter asszony válaszol. SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Nagyon fontos kérdést feszeget Filló Pál és Török Zsolt képviselőtársunk, hiszen valóban igaz az, hogy a szakképzettek munkaerőpiaci esélye az elhelyezkedésre lényegesen jobb, mint a képzetlenek vagy a sz akmailag nem orientált és nem célzott képzettséggel rendelkező embereké. (15.00) A szakképzés reformjának kiemelt célja a szakképzés és a gazdaság együttműködésének erősítése, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közelítése. Jelenleg a szakképzettséggel re ndelkező, de elhelyezkedni mégsem tudó pályakezdő fiatalok száma azt jelzi, hogy még ma is sokan tanulnak olyan szakmát, amelyre a munkaerőpiacnak nincs szüksége, ugyanakkor vannak olyan szakmák, ahol tartós munkaerőhiány alakult ki, és még magasabb fizeté ssel sem találnak megfelelő végzettségű munkásokat, szakmunkásokat a munkáltatók. Ezen a helyzeten a kormány úgy kívánt változtatni, hogy a fejlesztésekbe a gazdasági élet szereplőit sokkal erőteljesebben kívánja bevonni. Nagyobb beleszólást biztosítunk sz ámukra, hogy a struktúrára, a képzés szakirányaira és arányaira vonatkozó döntések hatását közvetlenül a rendelkezésre álló munkaerőkínálat összetételén keresztül érzékelhessük. Ezt a célt szolgálják az átalakult regionális fejlesztési és képzési bizottsá gok is, amelyek 2008tól a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját látják el. A regionális munkaerőpiaci igények hatékony érvényesítése érdekében a bizottságokban megnőtt a gazdaság szereplőinek részvétele a gazdasági igényérvényesítés erősítése érdekében. A bizottságok gazdasági elemzésekre alapozva meghatározzák a szakképzés irányait és arányait a térségi integrált szakképző központok számára. Nem támogatják az olyan túltelített szakmákra történő beiskolázást, amelyekben az elhelyezkedés esélye minimális. Ezek a bizottságok megkezdték működésüket. További intézkedések is léteznek, amelyek támogatják a hiányszakmákban történő képzést. A szakképzésről szóló törvény kimondja, hogy ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a köt elezően meghatározott pénzbeli juttatáson felül adóterhet nem viselő járandóságként havonta a kötelező minimálbér 20 százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben hiányszakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt. A tanulók gyakorlati képzésében részt vevő gazdálkodó szervezet a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során elszámolható anyagköltséget a hiányszakmák esetében tovább i 20 százalékkal növelheti. A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, eredményes szakképzést folytató szakképző iskola
