Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés: A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság jelentése dr. Medgyasszay László (KDNP) a pénzügyminiszterhez intézett “Mi a kormánynak a szándéka a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-vel?”... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3417 Másrészt: szeretném megnyugtatni mind képviselő ur at, mind pedig a Házat, hogy pénzügyérek biztos nem akarják eldönteni azt, hogy hány lóra van szükség. Gondolom, még a kancák sem fogják eldönteni azt, hogy hány lóra van szükség. Ebből következően, mint ahogy minden ilyen szakmai kérdésben az illetékes mi nisztériummal jó együttműködésben szoktuk meghozni a megfelelő döntéseket, ezért meg tudom képviselő urat nyugtatni, hogy természetesen az FVM szakembereivel együttműködve fog majd megszületni azt a döntés, ha az előkészítés megtörténik ebben a kérdésben. Kérem a Házat, hogy az elhangzottakkal, a kiegészítésekkel a választ fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt a napirend elfogadásánál jeleztem , most képviselői felszólalásokra van lehetőség ötöt perces időkeretben, illetőleg az elsőként jelentkező független képviselő kaphat ötperces időkeretben felszólalási lehetőséget. Font Sándor képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván. Ötperces időkeretben ö né a szó. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpelláló képviselő jelezte, kéri, hogy ne fogadjuk el a bizottsági jelentést. Ugyanezt javasolom én is. A problémák persze sokkal mélyebb gyökerűek, mi nt amit most itt a tízperces expozéban hallhattunk. Külön lehetne vizsgálni a Bábolna Részvénytársaság, mezőgazdasági kombinát életét, azokat az állami számvevőszéki jelentéseket, amelyek felhívták a figyelmet, hogy mi történt 2002 és 2006 között, ahol fel elősségre vonást követel mellesleg az Állami Számvevőszék az éves jelentésében. Ezt nem szerették elolvasni tisztelt kormánypárti képviselőtársaink. A vagyonvesztésről van szó, ami sajnálatos módon bekövetkezett az elmúlt időszakban. (14.40) Ennek a vagyon vesztésnek a félelme merült fel képviselőtársamban, amikor ezt az interpellációt benyújtotta. Hiszen tudjuk, hogy az interpelláció időszakának környezetében a mezőgazdasági bizottság több alkalommal tárgyalt, kért véleményt, információt a Nemzeti Vagyongaz dálkodási Zártkörű Részvénytársaságtól. Itt szeretnék kitérni ennek a társaságnak a működésére. Azt biztosan tudják, akik észrevették, hogy mit szavaztak meg 2007 végén, amikor az ÁPV Rt.t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapot egyetle negy részvénytársaságba zsúfolták össze, és ennek a részvénytársaságnak az irányítását gyakorlatilag rábízták a pénzügyminiszter úrra és volt államtitkárára, Tátrai Miklós úrra. Ő ennek a részvénytársaságnak most a vezérigazgatója. Akkor még történtek ígér etek, mivel a Nemzeti Földalap a legnagyobb vagyoni részt juttatja ennek a részvénytársaságnak, és egyáltalán, a mezőgazdasághoz kapcsolódó intézmények életét hogyan kell majd továbbra is nyomon követni; azt az ígéretet kaptuk, hogy ez nem gond, mert a min denkori agrárminiszter majd betekintéssel és ellenjegyzéssel élhet a különféle elképzelések megvitatása mellett, és azt esetleg opponálhatja is. Természetesen erre úgy válaszolt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaság, hogy olyan vezetői struktúrát a lakított ki, amivel gyakorlatilag kiszorították az FVM véleményét, és nemhogy olyan kérdésekről, mint értékesítési gyakorlat, földbirtokpolitika, irányelv vagy stratégiai cél, hogy mi lenne az FVMnek bizonyos, számunkra fontos mezőgazdasági tulajdonnal, ilyeneket nem lehet a részvénytársasághoz bevinni. Egyedül az maradt az elképzelés lényege a jelenlegi működésben az MNV Zrt.ben, hogy nézzünk szét, ez egy részvénytársaság, milyen szabályok vonatkoznak egy részvénytársaság vagyongazdálkodására. Ha úgy ad ódik, akkor miért ne lehetne valamit eladni? Ha úgy adódik, miért ne történhetne meg a jelenlegi ménesbirtokkal is az, ami megtörtént, mondjuk, a Kerteskő esetén, véleményünk szerint áron aluli eladással, ami megtörtént néhány évvel ezelőtt a teljes brojle rcsirkenevelő rendszer méltánytalan, áron aluli eladásával. Ilyenkor joggal aggódik Bábolna polgármester asszonya, joggal aggódik Medgyasszay László országgyűlési képviselő, hogy mi is fog történni a ménesbirtokkal. Erre, pont erre a kérdésre egyértelmű v álaszt nem adott sem az
