Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése Halda Alíz (SZDSZ) volt országgyűlési képviselő és Szántó János (MSZP) országgyűlési képviselő és haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3396 év alatt elé ri a GDP 5,2 százalékát, ennyivel csökkent a hiány. Jelentős változásokat értünk el a nagy államháztartási rendszerek átalakításában az úgynevezett strukturális reformokkal, ugyanakkor tudtuk és mondtuk is, hogy mindezt meg kell tenni, csak így állítható a gazdaság fenntartható növekedési pályára, így folytatható a felzárkózás. Jelentkeznek az eddigi erőfeszítések eredményei. Az egyensúlyjavulás leglátványosabb mértékben a külkereskedelemben következett be. Idén január kivételével minden hónapban tö bblettel zárt a kereskedelmi mérleg, az export februárban, márciusban és áprilisban egyaránt meghaladta az importot. Az első négy hónapban 330 millió eurós többlet alakult ki, a tavalyi első négyhavi 307 millió eurós hiánnyal szemben. Az április végéig szá mított egy esztendő során valamivel több mint 2 milliárd euróval javult az egyenleg. A külkereskedelmi mérleg javulása nem visszaesés, hanem növekedés közben zajlott le. Növekszik az import, de gyorsabban nő folyamatosan az export. Növekszik az ipari terme lés is; az év első négy hónapjában 8,1 százalékkal bővült. Az eddig nyilvánossá vált négyhavi adatok szerint az első félévben az államháztartás hiánya valamivel kisebb lesz a vártnál, és az éves 4 százalékos hiánycél teljesülése biztosított. Ezt egyébként nemcsak a Pénzügyminisztérium, hanem az elemzők és a Nemzeti Bank is így látja. A Nemzeti Bank prognózisa 3,6 százalékkal számol. Az ország iránt nő a bizalom. Ezt jelzi a legutóbbi, külföldi eurókötvénykibocsátás is, amelyet a befektetők jelentős részben túljegyeztek, olyan körülmények között, amikor még erősen érezhető az Amerikából kiindult másodlagos jelzálogpiaci válság hatása a pénzpiacokon. Ilyen körülmények között meglehetősen megalapozatlan, sőt azt is lehet mondani, hogy nagyfokú felelőtlenség fo lyamatosan válságot emlegetni, mesterségesen válsághangulatot kelteni. Szó sincs arról, hogy Magyarországon ezek az állítások igazak lennének, a tények éppen az ellenkezőjét igazolják. Mivel az egyensúlymutatók tavaly és idén javultak, s várhatóan jövőre m ég tovább javulnak, úgy, ahogyan eredetileg a programban azt terveztük, így az adósságráta csökkenő pályára állása biztosított. Ha pedig nem vagyunk adósságcsapdában, működik az, amit elterveztünk, vagyis javítjuk a külső és belső egyensúlyt, s így fokozat osan kedvezőbbé válnak az ország mutatói, akkor nagy felelőtlenség adósságcsapdáról beszélni, és még nagyobb felelőtlenség - és itt most szó szerint idézek Orbán Viktor múlt csütörtöki megszólalásából - “valamifajta értelmes adósságkonvertálásról, ütemezé sről, adósságcseréről, a jó ég tudja, milyen technikákról” beszélni. Egyaránt ilyeneket csak felemlegetni is felelőtlenség. Ilyen kérdésben hozzá nem értő politikai nyilatkozatok nagy kárt tudnak okozni. Magyarországon az államadósság 94 százaléka nyilváno san kibocsátott vagy forgatott állampapírokban van. Ezeknek a papíroknak jelentős részét közvetve vagy közvetlenül a lakosság birtokolja. Az emberek azért vesznek állampapírt, mert ez a legbiztosabb befektetés. Hasonló okból helyezik el jelentős részben me gtakarításaikat nyugdíj, illetve befektetési alapokba, vásárolnak életbiztosítást, mert gyakorlatilag így is jelentős részben állampapírokba fektetnek áttételesen. (13.10) Nem gondolom, hogy ebben a hitükben meg kellene ingatni az embereket. Szakmailag eg yébként is megalapozatlan az a gondolat, hogy az emberekkel, a lakossággal lehetne adósságcseréről, konvertálásról átfogó megállapodást kötni. Az államadósságkezelés bizalmon alapul. Ennek a bizalomnak az aláásása súlyos károkat okoz az országnak, esetleg es ütemezés, adósságkonvertálás, adósságcsere felvetése, netalán ilyen témában folytatott nyilvános vita nagyon komoly negatív következményekkel járhat, különösen annak fényében, hogy Magyarországnak nincsenek finanszírozási problémái. Az aukciókon az álla mpapírokat rendszeresen túljegyzik, így az ilyen felvetés azt az üzenetet küldi a piacoknak, hogy aki átütemezésről beszél, valójában hiányt akar növelni. Ez megrendítheti a befektetők Magyarországba vetett bizalmát. Ami pénteken történt a magyar állampapí rpiacon, nevezetesen, hogy hirtelen csak az eladók maradtak, a vevők eltűntek, a hozamok meredeken emelkedni kezdtek, mutatja, hogy milyen
