Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - Az “e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MÁRFAI PÉTER (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3381 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! És tisztelt Netpolgárok! - hiszen az ő érdekükben állt össze az öt parlamenti párt két országgyűlési határozati javaslattal, e gy bizottság felállításával és egy országgyűlési határozati javaslat benyújtásával. Ha valaki hallgatja ezt a vitát, és meghallja azt a szót, hogy “netpolgár”, akkor nem valami cyborgszerű űrlényekre gondol, hanem azokra az emberekre, akik naponta 68 órán keresztül ülnek a számítógépeik előtt, dolgoznak velük, alkotnak, legfőképpen dolgoznak velük. Természetesen ma, a XXI. században a számítógép már egy szórakozási forma, hiszen nagyon sokan ma már nem munkaidőben, hanem délután, mondjuk, 7 és 10 óra közöt t használják otthon a számítógépeiket, ezen nézik a televíziót, és ezer más dologra alkalmas a számítógép. 2008 az Európai Unióban az ebefogadás éve, és 2008 januárjában az Inforum kezdeményezésére - és hangozzék el itt a kezdeményező neve is, Dombi Gábor , aki az Inforumnak, amely egy civil egyesület, az elnöke - az öt parlamenti párt találkozott, és úgy döntött, hogy együttesen fog fellépni, és együttesen fog cselekedni. Itt a parlamenti vitában nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy mi történt az informá ciós társadalom tekintetében az elmúlt nyolc évben. 2000ben a polgári kormány Orbán Viktor vezetésével helyesen úgy döntött, hogy egy kézbe, a Miniszterelnöki Hivatalba telepítette Magyarországon az informatikát és a távközlést. A Miniszterelnöki Hivatalo n belül megalakult egy csoport, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, a többi minisztériumból az integráció megtörtént. Aztán 2002ben, amikor a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége megkötötte a koalíciót, akkor létrejött az Informatik ai és Hírközlési Minisztérium, és az informatikáért és a hírközlésért aggódók és a netpolgárok fellélegeztek, hiszen azt gondolták, hogy egy magasabb szintre került az ő képviseletük, és magasabb szintre került ennek a problémának a kezelése, hogy mind az öt parlamenti párt, mind valamennyi kormány az elmúlt 6810 vagy 12 évben olcsóbb, hatékonyabb államról beszélt, és arról beszélt, hogy minél több embert be kell vonni például az elektronikus közigazgatásba, és hogy minél több ember használja a számítógép ét. Az IHM 2002es megalakulása után sajnos az IHM és a Miniszterelnöki Hivatal között hónapokon keresztül viták folytak arról, hogy mi maradjon a Miniszterelnöki Hivatalban, és mi kerüljön az IHMbe. Koalíciós kormányzás volt akkor Magyarországon. Az egyi k része került az SZDSZbe, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumba, a másik része maradt a Miniszterelnöki Hivatalban. Azt gondolom, hogy talán az információs társadalom itt szenvedte el az első nagyobb ütést, hiszen ha egy kézben maradt volna, mondj uk, a Magyar Szocialista Párt által vezetve ez a terület, akkor lehet, hogy előrébb tartanánk, mint ahol ma tartunk. Aztán továbbpörgetve az idő kerekét, az éveken keresztül tartó viták és hatásköri, azt gondolom, túllépések, és tulajdonképpen pá rhuzamos rendszerek kiépítése után Kóka János bekerült a magyar politikai életbe, és azt gondolta mindenki, aki ezzel a területtel foglalkozik, hogy a szakmából érkezett valaki, aki pontosan tudja, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy azok az említett problémák, amelyekről néhány perccel ezelőtt beszéltem, ha nem is megoldódnak, de legalább csökkenjenek. Sajnos ez nem így történt. Egészen 2006ig tulajdonképpen ez a többfejűség megmaradt. 2006ban a második Gyurcsánykormány úgy döntött, hogy megszünte ti az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, de az MDF határozott álláspontja szerint ismét hibázott, hiszen az IHMnek egyes jogosultságai a GKMbe, más jogosultságai a Miniszterelnöki Hivatalba kerültek át. Néhány hónap leforgása alatt sikerült megeg yezni a GKMnek a Miniszterelnöki Hivatallal. Itt már nem hosszú hónapok, vagy mondjuk, egymásfél év telt el a hatásköri viták kapcsán. Azt tudom mondani, hogy történtek apróbb lépések, viszont az is igaz, hogy a parlamenti pártok által beérkező javaslato k közül a kormányzat jó néhányat támogatott. Gondolok itt az MDF által szorgalmazottra, például arra, hogy az APEHirodákban lehessen bankkártyával fizetni. Több év után, három és fél év után sikerült ezt a javaslatunkat átvinni. Vagy például a mostani jav aslatunk, amiről hétfőn lesz
