Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - Az “e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÁRFAI PÉTER (MSZP), a napirendi pont előadója:
3372 Az “eBefogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Ád er János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az “eBefogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Márfai Péter, Lakos Imre, Molnár Béla, Nyitrai Zsolt, Pettkó András képviselők önálló indítványát H/5333. számon megkapták, a bizottságok ajánlásait pedig H/5333/1. és 2. számokon a honlapon megismerhetik. Megadom a szót Márfai Péter képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, akinek 2 0 perc áll rendelkezésére. MÁRFAI PÉTER (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban az öt parlamenti párt nyilvánossá tette elkötelezettségét az elektronikus társadalmi befogadás - ezt hívjuk ebefogadásnak, vagy einclusionnak - ügye mellett. Kifejeztünk szándékunkat, hogy létrejöjjön egy olyan konszenzussal működő ötpárti bizottság, amelynek célja az ebefogadás elősegítése, a digitális szakadék csökkentése és a digitális esélyegyenlős ég megvalósítása. Szükségesnek látjuk egy eseti parlamenti bizottság felállítását az ebefogadási mozgalom és tevékenységek támogatására, ellenőrzésére, szervezésére, és az uniós irányelvekből fakadó feladatok koordinálására, összhangban az ebefogadásról a digitális esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése érdekében megfogalmazott uniós szándékokkal. Több mint 250 millió európai használja rendszeresen az internetet az információs és kommunikációs technológiában - ezt pedig IKTnak fogom nevezni a tovább iakban - elért eredményeket értékelő európai bizottsági jelentés szerint. Ma az európaiak több mint fele az internet rendszeres használója, ezen belül 80 százalékuk rendelkezik szélessávú internetes kapcsolattal, és a közszolgáltatások 60 százaléka teljes mértékben hozzáférhető az interneten keresztül. Az iskolák kétharmada, az orvosok fele használ gyors internetes hozzáférést a szélessávú hálózati kapcsolódások terén tapasztalható erős növekedésnek köszönhetően. A határokon átnyúló kommunikációs szolgáltat ásokat előmozdító egységes távközlési piac azonban még kialakulóban van. Örömteli politikai irányváltás, hogy az IKTt, amely az európai gazdasági növekedés fő tényezője, ma mind a 27 uniós tagállam támogatja nemzeti szakpolitikái keretében. Ez segíti Euró pát a nemzetközi versenyben, és korszerűbbé teszi az európaiak mindennapi életét. Ezt Viviane Reding, az Unió információs társadalom és médiaügyi biztosa mondta. És ő mondta a következőket is: “Mindazonáltal az Unió egyes részei még mindig hátul kullognak, és nincsenek teljesen rákötve az internetes hálózatra. Ezért az Unió minden országának keményebben kell dolgoznia a felzárkóztatásért, hogy erősítse a határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vidéki é s a félreeső térségekbe is eljutnak.” A magyar társadalom az informatikai tudás megszerzésének, az ebben rejlő, az egyének számára is hasznosuló értékek elérésének, valamint a megszerzett tudás hasznosításának tekintetében lemaradt más európai uniós ország okhoz képest. Az információs korban új esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet született: létrejött egy informatikaiinformációs szakadék, amely mára kettéosztja a társadalmat, egyfelől az informatikát készségszinten használókra, másrészt a valamilyen oknál fogva a világhálón interakcióba lépni képtelen tömegekre. Szükségesnek látjuk megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatók meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági
