Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GAZDA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3324 Fontosnak tartom azt a gondolatot, ami a bizottsági ülés végén megfogalmazódott. Ennek lényege, hogy a kötendő közszolgáltatási szerződés kötelező elemei között lehet megfogalmazni azokat a környezeti vonatkozásokat, melyeket az Országgyűlés jónak lát, és amely elemek beépítését mindannyian, mi is a bizottságban fontosnak tartjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Közben természetesen kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Az MSZPképviselőcsoport vezérszónokának, Gazda László képviselő úrnak adom meg a szót. GAZDA LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban kiemelten fontos ügyként kezelik a környezetkímélő vasúti közlekedési mód versenyképességének javítását, így a közösségi jogalkotás is meglehetősen aktívnak tekinthető. Elég csak példaként említen i, hogy az Európai Parlament és Tanács 2001 óta 2007ben fogadta el már a harmadik vasúti csomagnak nevezett jogszabálycsomagot, amely középtávon elősegíti az országhatárokon átnyúló vasúti szolgáltatások fejlesztését, az egységes követelményeknek megfelel ő európai vasúti közlekedési rendszer megteremtését. A vasúti árufuvarozás versenyképessége alapvetően a nagyobb távolságokon jelenik meg a közúti fuvarozással szemben, ezért fontos a kölcsönös átjárhatóság biztosítása a különböző országok vasúti pályaháló zata között, és fontos a vasúti járművekkel és a vasúti munkavállalókkal szemben támasztott követelmények egységesítése is. Az európai szintű vasúti árufuvarozási piaci liberalizáció jegyében született meg a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi törvény, am ely 2006. január 1jén lépett életbe. Kisebb korrekciójára eddig már több alkalommal sor került. Az előttünk levő törvényjavaslat tekinthető a 2005. évi törvény első átfogó, ezért közepes terjedelmű módosításának, ugyanakkor a vasúti közlekedést érintő köz össégi szabályozás folyamatos fejlődése előrevetíti a törvény későbbi módosításait, mint ahogy a miniszter úr ezt már expozéjában jelezte. A javaslat központi elemei: a jogharmonizáció, a vasúti közlekedés biztonságának növelése, a közszolgáltatások esetén az alágazatsemleges szabályozás megteremtése, az európai uniós források hatékony felhasználása, valamint a többszereplős vasúti piaci modellel összhangban levő intézményrendszer fejlesztése. A jogharmonizáció elsősorban az Európai Vasúti Közösség és az E urópai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége között 2004ben létrejött megállapodás tartalmának átültetését jelenti hazai jogszabályi környezetbe, amelynek eredményeképpen a nemzetközi vasúti szolgáltatások nyújtásában részt vevő munkavállalókat a pihenőidő és a munkaidő tekintetében azonos jogok és kötelezettségek illetik meg az Európai Unió valamennyi tagállamában. A törvényjavaslat ugyancsak az Európai Unió általános gyakorlatával való összhang megteremtése érdekében tartalmazza a vontatási enged élytípus megszüntetését, valamint a MÁV Zártkörű Részvénytársaság szervezeti átalakítására tekintettel a független kapacitáselosztás és díjmegállapítás fenntartása érdekében a nem független vasúti pályahálózatműködtető fogalmának bevezetését is. A vasúti közlekedés sajátossága, hogy az egyébként ritkán bekövetkező balesetek a közúti balesetekhez képest meglehetősen nagy kárral járnak. Éppen ezért a közösségi szabályozásban is kiemelten fontos a vasúti közlekedési rendszer minél magasabb biztonsági szintjén ek kialakítása. A vasúti közlekedésben a biztonság szempontjából kiemelten fontos a vasúti járművezetők alkalmassága, amely nemcsak a szakmai és egészségügyi alkalmasságot jelenti, hanem azt is, hogy a vasúti járművezetők megfelelően kipihenten végezzék a munkájukat. Sajnos a vasúti társadalomban