Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3306 a hiánya. Akkor arról beszéltünk a gazdasági növekedést illetően, hogy vajon el fogja érni a 7 százalékot, vagy nem fogja elérni a 7 százalékot. Az inflációt tekintve pedig arról beszéltünk, hogy vajon 5 százalék alá fog menni az infláció a 18ról, vagy később tud csak 5 százalék alá menni. (A jegyzői széket Móring József Attila foglalja el.) Tehát itt olyan érzetet kelt szocialista képviselőtársam, mintha itt valami közös felelősség lenne. B ocsánatot kérek, azért, hogy ez az ország idejutott, arról nem az ellenzék tehet, hanem a kormány és a kormánypártok tehetnek. Az, hogy most itt kérlelik az ellenzéket, hogy most már aztán állapodjunk meg, és most már jól fogjuk majd csinálni, és jól kell majd csinálnunk, és ahhoz kétharmados törvények kellenek; természetesen mi ebben partnerek vagyunk. De azért azt a felelősséget közössé tenni, hogy itt az ország állapota, költségvetési, gazdasági helyzete azért ilyen, mert egyébként az ellenzék eddig nem volt partner, azt gondolom, nem helyes a vita során ezt az érzetet kelteni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kovács Zoltán képviselő úr a következő felszólaló. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtá rsak! Elnök Úr! Az önkormányzati gazdálkodás egy folyamat, csakúgy, mint az állami gazdálkodás. Ez akkor lehetne kiszámítható, ha a központi szabályozók kiszámíthatóvá tennék, és akkor lehetne beszélni adott esetben egy ilyen jellegű korlátozásról, mint am i ebben a törvényben van. De gondoljunk csak bele, és nem az ellenzék mondja, hanem az Állami Számvevőszék számítása szerint 2007ről 2008ban minden, amit az államtól az önkormányzati rendszer kap, az 9 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy százmilli árd forintokban lehet mérni a kevesebb forrást. Mit tesz ilyenkor a feladatellátásra kötelezett? Hiszen vannak kötelező és önként vállalt feladatok egyegy önkormányzatnál. Legtöbb kötelező feladat ma már úgy forráshiányos, hogy az ahhoz járó központi költ ségvetési támogatás, noha állami feladatot látunk el, nem éri el a 80 százalékot sem. Ez a korlátozó szabály nem egy minimális korlátozás, Szabó képviselő úr, ez a teljes szabad felhasználású pénz korlátját jelenti, ami a jövőre nézve - amiről ön beszélt - azt a korlátot is hozza magával, hogy a múltban felvett hitelek visszafizetésére, a jövőben, mondjuk, az európai uniós források megelőlegezésére alkalmatlanná válik az önkormányzat, és akkor önök nem tudnak Bajnai miniszter úrral az élen arról beszélni, h ogy milyen pénzeső esik be az Unióból, mert a saját forrásra és a megelőlegezésre alkalmatlanná teszik az önkormányzatokat. Tállai András elmondta, hogy nem az önkormányzatok gazdálkodásától kell félteni az államháztartást. Önök megduplázták öt év alatt, 8 ezerről 16 ezer milliárdra az állam adósságát. Az önkormányzati adósságállomány ennek mindösszesen huszadrésze, tehát egy kis szelete. Az önkorlátozást önökön kell kezdeni, nem az önkormányzatokon. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kormánypárti felszólaló következik, Wiener György. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Tállai képviselőtársam hiányolja a múltról való beszélgetést. Egy bonyolult, komplex törvényjavas latcsomag fekszik előttünk, melynek a megvitatása kizárja, hogy a múltban elmélyedjünk, de ha képviselőtársamnak ilyen igénye van, akkor azért lehetne reflektálni egyes múltbeli eseményekre is. Ön utalt arra, hogy vitatkoztunk tíz évvel ezelőtt a 7 százal ékos gazdasági növekedésről. Ez természetesen teljesen megalapozatlan volt. Egyetlenegy alkalommal, kétségtelen, az önök kormányzása alatt, 2000ben a világgazdasági konjunktúra csúcspontján 5,2 százalékos volt az évi
