Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3296 Így aztán előre nem lehet számítani, hogy milyen kiadások keletkeznek az önkormányzatoknál, a többletkiadások finanszírozását és a feladatok végrehajtását adott esetben ez meg is tilthatja, ami további adósságot keletkeztet. Gondoljunk például arra, ha a béremelést nem hajtja végre az önkormányzat, a központilag elrendelt béremelést, mert nem tud működési hitelt felvenni ennek a korlátozó szabálynak a következtében, a bíróság pedig megítéli az oda forduló közalkalmazottaknak, ez újabb adósságot keletk eztet. Nem veszi figyelembe ez a törvény az önkormányzatok gazdálkodását sem, azt sem, hogy ez egy folyamat, amelyet nem lehet leszűkíteni naptári vagy költségvetési évre. Eddig volt lehetőség, illetve még ma is van, és remélem, marad is az éven belüli lik vid hitel felvétele helyett egy éves, de a költségvetési éven túlmutató hitel felvételére. Hiszen pont ez a lényege, hogy az év közben keletkező adósságot vagy kiadást nem egyenletesen osztja el a szabályozórendszer sem a bevételek, sem a kiadások tekintet ében, ezért sok esetben év végén nyújtanak be olyan számlákat, amelyeknek áthúzódó hatásuk van a következő esztendőre. Ez egy újabb adósságot keletkeztetne az önkormányzatoknál. Ilyen például az áfa visszaigénylése is, annak kiutalásáig a hitel itt is áthú zódhat a következő évre, vagy akár a pályázati pénzek esetében, mondjuk, ha három évre nyer el az önkormányzat egy pályázati forrást, itt utófinanszírozás van, a program kiadásait nem tudja majd megelőlegezni az önkormányzat. Ráadásul, ha áfavisszaigénylé s van, és ez jelentős összeget tesz ki, az APEH minden esetben megvizsgálja ennek jogszerűségét, ami hosszabb időt vehet igénybe. Mindannyian tudjuk, hogy az európai uniós források utólagos finanszírozással valósulnak meg. Gyakorlatilag kizáródnának ebből az önkormányzatok, csak néhány tehetős önkormányzat tudná ezt megelőlegezni. Ismerve a kiszámíthatatlan központi szabályozást, a költségvetésből származó bevételek sem prognosztizálhatók megfelelő pontossággal, tekintettel az évente változó szabályozásra. Az önkormányzati feladatok és azok finanszírozási összhangjának hiánya miatt a bevételek és kiadások különbségéből számított adósságkorlát a költségvetési gazdálkodás folyamatát veszélyezteti. Megoldására az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő eszköz ökkel, mert elsősorban nem saját döntéseik miatt, ahogy már említettem, merülhet fel az eladósodás kérdése. A finanszírozási reform évek óta várat magára. A gyakorlatban a hitel alapvető funkcióját nem hagyja érvényesülni ez a jogszabálytervezet, hogy a ké sőbb keletkező bevételeit az önkormányzat megelőlegezze külső forrásból, például utófinanszírozás esetén, egyes esetekben a lakosság részére megállapított fizetési kötelezettségből, új adónemek bevezetéséből számított, vagy később keletkezett bevételek ter hére. Egy technikai jellegű probléma is van a jogszabályban, 90 napos hatályba léptetési határidőt ír elő a törvényszöveg, az indoklás érthetetlen módon ezt 30 napra szűkíti, vélhetően ezt ki kell javítani, mert ez nem teremti meg a törvény szövegének és i ndoklásának összhangját. Szeretném elmondani itt a Házban, hogy nem az önkormányzatoktól kell félteni az állam eladósodását. Hiszen ha belegondolunk, a 8 ezer milliárdról 16 ezer milliárdra növekedett adósságállomány, ami az elmúlt öt esztendőben keletkeze tt, mintegy huszadrésze az önkormányzati adósságállomány. Ez is az utóbbi időben növekedett meg, akkor, amikor jelentős költségvetési finanszírozási korlátokat vezettek be a különböző ágazatok területén, mint a már említett oktatás vagy az egészségügy, ame lyeket az önkormányzatoknak mint állami feladatot ellátóknak az állam helyett kell vállalniuk, és ha ehhez nem biztosítanak elegendő pénzeszközt, akkor ezt valamilyen formában, akár működési hitel, akár a fejlesztések esetén fejlesztési hitel formájában fe l kell hogy vegyék. (10.30) Az önkormányzatoknak abban az esetben, ha ezzel a működési hitellel ki nem egyenlített adósságai keletkeznek, úgy máshonnét kell forrásokat megspórolni, adott esetben a szociális kiadásoknál, amiről tudjuk, hogy egyébként növekv ő tendenciát mutat. A törvényjavaslat nem tér ki
