Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
327 privatizáció kérdését a kormány ennek a koncepci ónak a vitájában tisztázná, és itt a határozatba is belekerülnének olyan pontok, amelyek világos eligazítást adnak a magyar állampolgárok számára is. Azzal szeretném zárni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem zárjuk ki, és nem zárkózunk el attól, hogy az e nergiapolitikai koncepció megalkotásában a közös hangot megtaláljuk a kormánnyal. Szükségünk van arra, hogy ebben a kérdésben közös álláspontra tudjunk jutni. Ahhoz azonban jóval megfoghatóbb, jóval világosabb, jóval egyértelműbb irányokat kijelölő koncepc ióra lett volna szükség, amit most a kormány elfelejtett, elmulasztott a parlament asztalára tenni. Tehát ebben a formájában nem tudjuk támogatni ennek a koncepciónak az elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Lezs ák Sándor) : Köszönöm, Varga Mihály képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitk ár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szakértő kollégám távollétében az SZDSZfrakció álláspontját fogom röviden ismertetni. Ha ezt az anyagot, ezt az energiapolitikai koncepciót nagyon röviden szeretnénk jellemezni, akkor önkéntelenül is két kifejezés adódik, két fogalom: egyrészt a kötelezettség, másrészt a felelősség. Kötelezettség, hiszen a világban végbement gyökeres változásokról és szemléletváltásról kötelességünk itt, Magyarországon is tudomást venni. Felelősség, amivel a jövő generációknak tartozunk azzal, hogy amennyiben szükségesnek látjuk, helyenként módosítjuk és majd elfogadjuk ezt a 14 évre szóló koncepciót. De miről is szól ez a koncepció? Mit nyerhetünk általa? Ahogyan azt expozéjában államtitkár úr is mondta, és a határozati javaslat 1. pontja is t artalmazza, ellátásbiztonságot, versenyképességet és fenntarthatóságot. Ez a három alappillér tökéletesen lefedi azt a három dolgot, amire Magyarországnak a jövőben energiapolitikai kérdésekben szüksége van. Egy stratégia megvitatásakor, elfogadásakor mind ig mérlegelni kell, mit nyerhetünk a koncepcióval. Egyrészt az ellátásbiztonság terén, ahogyan azt szintén hallhattuk, a legnagyobb nyereség a szűkülő források melletti biztos energiahordozóellátás lehet. Felelősségteljesen gondolkodva nem engedhetjük meg , hogy Magyarország egyegy szálon, mondhatnám, vezetéken függjön az energiahordozók kapcsán. Ezért is törekszik a kormány diverzifikációra, akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat projekt keretében valósuljon is ez meg. Hiszem, hogy ezzel a koncepcióval hazá nk versenyképessége javulni fog. Ezen a téren a legnagyobb nyereség talán egy olyan energiapiaci modell hazai kialakulása, kialakítása lehet, amely képes dinamikusan reagálni a világpiaci folyamatokra. (12.10) Hozzájárulhat hazánk gazdasági versenyképesség ének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezt szolgálják a liberalizált energiapiacok és a jól megtervezett technológiai előrehaladás, a K+F tevékenység is. A legnagyobb nyereség mégis talán a harmadik, a fenntarthatóság oldalán, kapcsán éri hazánkat, Európát és a világot. Tudom, hogy ezek nagy szavak, de ne feledjük el, hogy az apró részek állnak össze idővel egy hatalmas egésszé. A megújuló és tiszta energiaforrások minél szélesebb körben t örténő alkalmazására éppen e stratégia, “Magyarország megújuló energiaforrásfelhasználás növelésének stratégiája 20072020” című részstratégiája biztosíthat megfelelő keretet. Ha ezzel kapcsolatban most jól döntünk, gyermekeinknek, unokáinknak tesszük élh etőbbé ezt az országot. Magyarország alapvetően árérzékeny ország. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a koncepció elfogadásának rövid távon közvetlen költségvetési hatásai nincsenek, ugyanakkor hosszabb távon gondolkodva az energiapolitika stratégiai kerete i alapján hozott intézkedéseknek lehetnek kedvező,
