Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 2 (152. szám) - Warvasovszky Tihamér (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Alkossunk törvényt a nemzeti emlékhelyekről” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
3164 Meggyőződésem, hogy a királyi bazilika sokkal jelentősebb annál, hogy csupán Székesfehérvár emlékhelye legyen, e szakrális hely nemcsak a vá ros, hanem az ország és az egész magyar nemzet egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye. Tisztelettel kérem e törvény mielőbbi megalkotását, és a székesfehérvári királyi bazilika, egykori koronázó templom területének nemzeti történelmi emlékhellyé történ ő nyilvánítását. Ezért kérdezem a miniszter úrtól: vane esély arra, hogy a közeljövőben megalkotásra kerül a nemzeti emlékhelyekről szóló törvény, és azok sorában a székesfehérvári királyi bazilika is elfoglalhatjae megérdemelt helyét? Miniszter Úr! Kére m megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban és dr. Boross Péter részéről.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Hiller István miniszter úr fog válaszolni. Öné a szó, miniszter úr. (14.10) DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Minden nemzet önbecsüléséhez hozzátartozik saját múltjának, saját emlékezetének és emlékhelyeinek megfelelő tisztelete. Ami Bécsben a Kaisergruft, ami Firenzében a San L orenzokápolna vagy éppenséggel Párizsban a SaintDenisapátság, az nekünk Székesfehérvár. Ugyanakkor, amikor a képviselő úr gondolataira, interpellációjára reagálok, szeretném elmondani, hogy a parlament nagyon különböző frakcióiból érkeznek hasonló megke resések, javaslatok. Hiszen miközben igaza van a képviselő úrnak Székesfehérvár esetében, ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy csak Székesfehérvár, csak székesfehérvári emlékhely merülhet fel. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Tóth Gyula képviselő úr a Szocialista Párt frakciójából például a Dombóvári Szigeterdőben álló Kossuthszoborcsoport történeti emlékhellyé nyilvánítására tett kezdeményezést, a kereszténydemokrata frakcióból pedig Simicskó képviselő úr a máriapócsi kegyhelyről szóló határozati j avaslatot terjesztett elő. Ami a dolog hivatali részére vonatkozik: én minden olyan kezdeményezést, minden olyan elképzelést, amelyet a képviselő úr és mások is egyöntetűen vallanak, nemcsak hogy támogatom, hanem mindent megteszek azért, hogy ha kell, törv énybe is foglaljuk. Szeretném azért elmondani, mert a tisztességhez hozzátartozik, hogy 2001ben született az a törvény, amely kimondta a Hősök tere nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, és ezt a törvényt én helyesnek tartom. 2005ben ennek a törvénynek a mód osítására került sor, amikor is a törvénymódosítás során meghatároztuk, hogy történeti emlékhellyé nyilvánítást országgyűlési határozat, nemzeti emlékhellyé nyilvánítást pedig törvény kell hogy szavatoljon minden esetben. Ugyanígy 2005ben a módosítás megh atározta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság teendőit is ebben a kérdésben. A képviselő urat arról szeretném tájékoztatni, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a közelmúltban letett egy javaslatot az asztalunkra, amely tételesen tartalmaz za, hogy mely helyszíneket tartanak történeti emlékhellyé, mely helyszíneket nemzeti kegyeleti emlékhellyé nyilvánításra érdemesnek. Ezt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság megküldte az Országgyűlés elnökének, Szili Katalinnak, illetve az Oktatási é s Kulturális Minisztériumnak, illetve az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának. Egyetértve az Országgyűlés előbb említett vonatkozó bizottságával, arra kértem az Örökségvédelmi Hivatal elnökét, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot, hogy ezt a felsorolást szakmailag indokolja meg, és készítsen olyan előterjesztést, amely már a törvényhozók számára értelmezhető egyfajta törvényelőkészítés.
