Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3111 Köszönöm a sz ót, elnök úr. Az ajánlás két pontjához, a 25. és a 37. pontokhoz szeretnék hozzászólni. A 25. ponthoz való hozzászólásom igen rövid lesz. Örömmel konstatálom, hogy az előterjesztő és a bizottságok is támogatták az ehhez a ponthoz benyújtott módosító javasl atom. Úgy gondolom, egyetértettek azzal, hogy ez a módosítás egyszerűsítését szolgálja, és felesleges ismétlését kerüli el a törvénynek. Ami az ajánlás 37. pontjához való hozzászólásom illeti: a Legfelsőbb Bíróság részére megszabott közigazgatási perekben megállapított ügyintézési határidőre vonatkozik. Már eleve furcsának találom, hogy az előterjesztő a gazdasági bizottság ülésén egyetértett a javaslattal, míg az alkotmányügyi bizottság ülésén nem értett vele egyet. Az álláspont a két ülésterem között mene t közben megváltozhatott, legalábbis az ajánlás tájékoztatása ezt tartalmazza. Azt a határidőt, amit 90 napban állapít meg a jogszabálytervezet, az indítványom 120 napra kívánja módosítani. Véleményem szerint az ügyintézési határidő egy hónappal történő nö velése már nem olyan mértékű, amely a per, illetve az ítélkezés elhúzásához vezetne. Viszont a rövid határidő esetleg odavezet, hogy az eljáró bírói tanács vagy a bíró a határidőt nem tudja betartani, s emiatt előfordulhatnak kártérítési perek a bíróságok ellen, s ugyanezen perek megemelkedhetnek majd az ebben a jogszabályban megjelölt kis perértékű ügyekben is, ahol határidők vannak a bíróság részére megállapítva. Kíváncsi vagyok, hogy a gyakorlatban ez mennyire fog teljesülni, nem beszélve arról, hogy az esetleges pernyertesség esetén rendelkezésre álle a bíróságoknak forrás arra, hogy kifizessék a kártérítési költségeket. Most csak utalnék a tavalyi költségvetési vitában elhangzottakra és az Állami Számvevőszék jelentésére a költségvetés bírósági fejezet e vonatkozásában, ahol azt állapította meg, hogy a perekre elkülönített összeg túl kockázatosnak tűnik, mert igen alacsony összegben lett meghatározva. De azon túlmenően, hogy a határidő emelésére vonatkozik a módosító javaslatom, pontosítást is tartalmaz. A törvényjavaslat úgy szól, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül dönt. Hova érkezik a kérelem? Mitől számít a 90 nap? Ezt véleményem szerint az a pontosítás megfelelően szolgálja, h ogy a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz történő érkezésétől számított - az általam benyújtott indítvány szerint - 120 nap. Kérem képviselőtársaimat és a kormány jelen lévő képviselőit, hogy gondolják meg ennek a határidőnek a megváltoztatását, illetőleg a benyújtott jogszabályszöveg pontosítását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Hankó Faragó Miklós következik. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Az ajánlás három pontjáról szeretnék szólni a vita e sz akaszában. Az ajánlás 21. és 25. pontjában szerepel az az általam benyújtott két módosító javaslat, amelyek részben a tárgyaláson történő felvételkészítés szabályait változtatnák meg. Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, hogy a sajtó hosszú évek óta kifog ásolja, hogy a bírósági tárgyalásokról nem tud megfelelő módon tudósítani, az ott elhangzottakról az érintettek vagy érdekeltek nem tudnak megfelelő módon felvételeket rögzíteni, készíteni. A törvényjavaslat ad egy olyan szabályozást, amely ezt a problémát megpróbálja megoldani, azonban két pontban változtatást szeretnék ezen javasolni. Az egyik pont arról szól, hogy a nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről a sajtó kép, illetve hangfelvételt készíthet, ha ez a tárgyalás rendjét nem zavarja. Ez szerepel a most benyújtott szövegben. Én elhagyni javasolom az utolsó tagmondatot, a “ha ez a tárgyalás rendjét nem zavarja” szövegrészt, mert úgy gondolom, hogy a tárgyalást vezető bírónak minden törvényes eszköz rendelkezésére áll annak érdekében, hogy fenntartsa a tárgyalás rendjét, és ha bárki bármilyen módon megzavarja a tárgyalás rendjét, akkor a polgári perrendtartás szabályai szerint a bíró kezében számos eszköz van annak érdekében, hogy helyreállítsa a rendet, illetve megakadályozz a a rendzavarást. Azonban ha e szakasznál is meghagyjuk ilyen módon ezt a
