Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A Nemzeti Tehetség Programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP):
3097 Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy komplex program országgyűlési határozatáró l beszélgetünk, miközben az “Új tudás” program három hónappal ezelőtt lett meghirdetve a magyar közoktatás fejlesztésének összefogott irányaként. Úgy gondolom, ez a két dolog nagyon alaposan összetartozik, és bizony az “Új tudás” programban aktívan részt v evő szervezőként pár szót kell mondanom ezen a programon belül a tehetséggondozás szerepéről. Itt az előttem szóló Hoffmann Rózsa képviselő asszony is, de az “Új tudás” fórumok pedagógus résztvevői is elmondták több helyen, hogy elbillen ez az “Új tudás” p rogram az esélynövelés, a hátránykompenzálás irányába. Lehet, hogy látszólag így hat az “Új tudás” program kommunikációja, de én úgy gondolom, nagyon igazságos ez a program mind a kiemelkedően tehetséges - mármint szellemileg tehetséges - gyerekek, mind a lemaradó gyerekek esélynövelésének az irányába. Úgy gondolom, ennek a programnak a keretében a tehetséggondozásra szánt programok és pénzeszközök is mutatják, mennyire fontos része az “Új tudásnak” a tehetségfeltárás és a tehetséggondozás. Ebben a programb an a tehetséges diákok ösztöndíjának finanszírozására 500 millió forint, azaz három év alatt 1,5 millió forint áll rendelkezésre, a magyar géniuszprogramról nem is beszélve, amely a TÁMOP támogatásaiban mintegy 10 milliárd forintot szán a tehetségfeltárás, követés és gondozás kérdéseire. (12.10) Az előttem szólók már említették az Arany Jánosprogramot, amely a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségkiválasztásában, követésében és gondozásában kiemelkedő eredményekkel bír Magyarországon. E program keretében újabb ezer fő képzésére lesz lehetőségünk a közeljövőben, amely közel 1 milliárd forintos bekerülési költséggel jár. Itt szeretnék szólni arról is, hogy az Arany János tehetséggondozó programot a szakiskola felé is nyitni szeretné ez a program, hisz ott is számos olyan gyerek van, akinek a tehetséggondozása közös feladatunk lehet. Az Arany Jánosprogramnak a “plusz” része pedig a tehetségkövetést szolgálja, hisz a rendszerben továbbtanuló gyerekeknek a felsőoktatási támogatására is mód nyílik. Úgy gondolom, nagyon fontos ebben az egész programelemben, hogy az ösztöndíjjal való támogatás, akár általános iskolás kortól megkezdve biztosítja a legtehetségesebb gyerekeknek az optimális boldogulást a magyar közoktatás rendszerében. Ez a program tehát összességében három év alatt mintegy 22 milliárd forintot szán a tehetséges gyerekekkel való foglalkozás és az elhelyezésük lehetőségeire is, hisz kollégiumfejlesztéssel párosul ez a program. Ha az esélyegyenlőségi és integrációs törekvéseinkre fordított pénzeszközök a rányát nézem, az körülbelül 30 milliárd forintnyi, nyilván ez a háttérfinanszírozás is mutat valamit a két programrész fontosságáról. Úgy gondolom, a program többi eleme - a tartalmi fejlesztéstől megkezdve az integrált oktatás segítésén keresztül a nyelv i oktatás, az informatikai fejlesztés, nem sorolnám tovább - egyaránt szolgálja a hátrányos helyzetű gyerekek esélynövelésének és a kiemelkedően tehetséges gyerekek tehetségkibontakoztatásának a céljait, hisz ez is egyfajta esélynövelés. Nagyon fontosnak t artom, hogy ezek a pluszpénzek, amelyek évi 130 milliárd forintos fejlesztési lehetőséget nyújtanak az egész közoktatási rendszerben, egyaránt vonatkoznak tehát a legelesettebbek esélynövelésére és a szellemileg kiemelkedő gyerekek tehetséggondozására is. Úgy gondolom, ez az “Új tudás” program levitte az elképzeléseket a pedagógusok gyakorlatáig, hisz ez egy társadalmi és szakmai vita keretében 45 fórumon ismertette meg a program elképzeléseit az érintettekkel. Egy visszajelzésrendszerben voltunk kíváncsiak arra, hogy hogyan vélekednek a pedagógusok és az érintettek, tehát a fenntartók, a fórumokon résztvevők a programban meghirdetettekről, most konkrétan a tehetséggondozás kérdéséről. Egy kifejtő kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy a szakma mit tart a legjob bnak a program elemei közül, és itt a negyedik helyen a tehetséggondozás, a kollégiumfejlesztés témája igenis bejött. Volt egy olyan kérdésünk, amely azt firtatta, hogy mit tart a legfontosabbnak a tehetséggondozás területén, hogyan értékeli a tehetséggond ozás mai helyzetét. Egy rangsort állítottunk fel a visszajött érvekből. A legtöbb válaszolónk azt jelölte meg, hogy meg