Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
3072 Unió, hogy június első harmadában hozza meg a végleges döntést, és ha most jól dolgozunk a parlamentben, és átesünk a törvény vitáján, június 9én elfogadhatjuk ezt a jogszabályt, és nagyjából össze fog érni az európai uniós döntés a magyar döntéssel. Azért rendkívül fontos ez, mert január 1je óta nem adhatunk a korábbi uniós döntés nyomán támogatást magyar filmeseknek, koprodukcióknak, a magyar filmgyártó ipar egészének. Január el seje óta áll a támogatás; nagyon is indokolt tehát, hogy közös erőfeszítéssel essünk túl ennek a módosító csomagnak az elfogadásán, hogy megindulhasson, illetve folytatódhasson a filmek támogatása. Miről szól ez a módosító csomag? Én három területet szeret nék kiemelni, ami talán érthetővé teszi a szélesebb közvélemény számára is ezt a csomagot. Az első lényeges terület, utalt rá államtitkár úr, az volt, hogy az Európai Unióban általános elvárás, hogy közvetlen vagy közvetett támogatást csak abban az esetben lehet adni filmek készítéséhez, ha azok bizonyos kulturális tartalmi követelményeknek megfelelnek. Ennek nagyon sokféle módja van az Európai Unióban. Vannak országok, ahol pontszámítási rendszert dolgoztak ki, vannak olyan országok, például Hollandia, aho l 78 kritériumot megfogalmaznak, és ha ebből hármat vagy négyet teljesít egy filmalkotás, akkor részesülhet ilyenfajta támogatásban. A módosító javaslat azt a modellt próbálja beemelni a filmtörvénybe, amely Németországból vagy Angliából ismert. Pontszámí tási rendszert vezet be, amely megnézi azt, hogy történelmi eseményhez kapcsolódike, az európai kultúra vagy a magyar kultúra történetében jelentős eseményhez, történésekhez kapcsolódike, a karakterek, szereplők körében megjelenneke európai vagy magyar történelmi alakok, mennyire tartja szem előtt egy filmalkotás a kiemelten fontos kulturális értékeket, a sokszínűséget, a toleranciát. És egyéb ilyen szempontok jelennek meg. Ugyanakkor a gyártás területén is pontozási rendszert vezet be, mert itt előnyben részesíti nyilván azokat az alkotásokat, amelyek döntő részben magyarországi helyszínen forgatódnak, itt van a gyártáselőkészítés vagy az utómunkák rendszere, de előnyben részesíti azokat a filmalkotásokat is, amiket olyan alkotók készítenek, akik nemzet közi filmfesztiválokon díjakat nyertek, és így egyfajta garanciát jelentenek a minőség szempontjából. Kérdés persze az, hogy mennyire tágan vagy mennyire szűken húzza meg ezt a kulturális tartalmi követelményrendszert a törvény, mennyire teszi korlátozottá az eddigi filmtámogatási rendszereket. Az elemzések, adatok azt mutatják, hogy lényegesen nem változtat a filmek támogatásán. A kiesés, azoknak a filmeknek az aránya, amelyek ily módon az eddigiek tükrében nem részesülhetnek támogatásban, nem érik el a 1520 százalékos arányt. Nyilvánvalóan ez egyfajta kiadáscsökkenést jelent, ha az arányokat nézzük, a közvetett támogatások területén az elmúlt években 23 milliárd volt az, amit adókedvezmények révén támogatásként hozzátett az állam a filmek készítéséhez. E z azt jelenti, hogy a kiadáscsökkenés, ha ezt a 1520 százalékot veszem alapul, 300 millió forint környékén jelenik meg. Ez azonban nem jelent komoly költségvetési kihatást, mert óhatatlanul ennek a kiadáscsökkenésnek a következtében a gyártás során a fogl alkoztatás, az ennek nyomán beáramló adók is ilyen volumenben csökkennek, tehát a költségvetés módosítását semmiképpen sem kell emlegetnünk, vagy erre gondolnunk. Nem hoz tehát lényeges csökkenést a támogatásban, bár egyfajta tendenciát nyilvánvalóan magáv al fog mindez húzni. A másik komoly terület, amit érdemes itt kiemelni, utalt már rá Schiffer képviselő úr, az alacsony költségvetésű, illetve az úgynevezett nehéz filmek támogatása. Itt a korábbi szabály szerint egységesen 500 millió forintos gyártási köl tség volt a felső határ, ami után lehetett közvetlen vagy közvetett támogatásokat adni. Ezen a területen az Unió csökkentést javasolt. A magyarországi magyar filmek esetében ezt az 500 milliót javasolta 237 millió forintra csökkenteni, illetve a koprodukci óban készülő filmek esetében ez a felső határ 467 millió forint, ami nem hoz lényeges eltérést az 500 milliós határhoz képest. De ha megnézzük az eddigi magyar filmek vagy koprodukcióban készülő filmek gyártási költségeit, kiderül, hogy az átlag ezeknek a számoknak a környékén található meg. A magyar filmek átlagos gyártási költsége az elmúlt években 230 millió forint körül mozgott, de ha a mediánt vesszük alapul, amely nemcsak a számtani átlagot vetíti ki,
