Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSÁK FERENC oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
3059 milyen céllal, az a kérdésben foglalt címben benne van: milyen célt szolgálnak a 8 és 6 osztályos gimnáziumok? Ennek a kérdésnek a megválaszolásával az oktatáspolitika közel két évtizede adós maradt, mert soha nem értelmezte, soha nem definiálta, hogy miért vannak ezek a gimnáziumok. Az oktatási törvény is csak annyit rendelkezik a kérdésről, hogy gimnáziumok 8, illetve 6 évfolyammal is működhetnek, de hogy mi célból, miért, mi ennek az oka, és megismétlem, mi a célja, ennek megválaszolásával adós maradt az oktatáspolitika. Nos, az első 8 osztályos gimnázium kétévi intenzív szakmai előkészítés után 1989ben indult meg a budapesti Németh László 8 osztályos gimnáziumban. Magam olyan szerencsés ember vagyok, hogy en nek a folyamatnak aktív, cselekvő részese voltam, így jól tudom, hogy az indulás pillanatától kezdve, majd később is, ezek a gimnáziumok azzal a céllal jöttek létre, hogy intézményes kereteket biztosítsanak a korai tehetséggondozásnak. Olyan iskolát hozzan ak létre, ahol a 10, majd később 12 éves korban a szellemiek terén kiemelkedő tehetséget mutató gyerekeknek jobb képzést, intenzívebb, szélesebb képzést tudjanak biztosítani. Ezeknek az iskoláknak tehát a célja alapvetően a tehetséggondozás. A tehetséggond ozásra a szakma három különböző, akár egyidejűleg működtethető utat ír elő, az elkülönítést, a gyorsítást és a dúsítást. A 8 és 6 osztályos gimnáziumok kétségtelen, hogy az elkülönítés, de ugyanakkor a gyorsítás és a dúsítás útjával is élnek. Ideje volna s zakítani azzal a téveszmével, hogy az elkülönítés minden esetben káros és szegregációnak minősíthető, azaz nem demokratikus. Ha így lenne, akkor nem volna helyes támogatni a művészetekben, zenében, táncban, képzőművészetben, sportban tehetséget mutató gyer ekek külön iskoláit sem. A 8 és 6 osztályos gimnáziumok tehát a szellemiekben tehetséges gyerekeknek a külön képzését szolgálja, a szellemi tehetség kibontakoztatása pedig a legfontosabb nemzeti kincsünk. Széchenyi óta tudjuk, hogy a magyarság felemelkedés ének garanciája a kiművelt emberfők sokasága. A pedagógiából jól ismert törvény az, hogy a tehetséggondozás, mint az egész pedagógiai munka, mindig egyéni bánásmódot igényel, és ennek az alapja a megfelelő jó kiválasztás. A jó kiválasztást szolgálják az ír ásbeli és a szóbeli vizsgák. Az írásbelik arra alkalmasak, hogy felmérjék a gyerekek kompetenciáit, esetleg a tudásszintjét, de a kompetenciákra kerül a hangsúly. Emellett a szóbeli arra alkalmas viszont, hogy megnézze a kommunikációs képességeiket, egyéni adottságaikat, kreativitásukat, önálló gondolkodásukat, szabadidejük eltöltésének megfelelő módját, azaz a Renzullimodell ismeretében a tehetséget a legszélesebben értelmezik. Erre az írásbeli vizsgák nem alkalmasak. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Most megdöbbenéssel hallotta minden 8 és 6 osztályos gimnázium képviselője, hogy eltörlik a szóbeli vizsgákat. Ezt súlyos szakmai hibának tekintjük, és különösen elfogadhatatlannak tartjuk az indoklást, amely úgy szó l, hogy a szóbeli vizsga szubjektív, és lehetőséget kínál a szegregációra, a kirekesztésre. Éppen ellenkezőleg, a szóbelin korrigálni lehet azokat a hiányosságokat, amelyeket az írásbeli nem mutat meg. Azonkívül a pedagógia mindig is szubjektív, a tehetség kiválasztása igényli azt a személyességet, amely nélkül nem lehet megfelelő pedagógiai munkát végezni. Elfogadhatatlan ez az indoklás azért is, mert eleve elfogultsággal, kirekesztő szándékkal vádolják a 8 osztályos és 6 osztályos gimnáziumok felvételijét tartó pedagógusokat. Engedjék meg még, hogy néhány adattal alátámasszam a 8 és 6 osztályos gimnáziumok sikerességét. Az idő rövidsége miatt csak egyet említek, a nyelvvizsgát, amely nemzeti érdek, hogy minél több olyan gyerekünk, fiatalunk legyen, akik jó l beszélnek idegen nyelveket. Míg a 4 osztályos gimnáziumokban a nyelvvizsgát tett gyerekek száma 65 százalék, a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ez 76,5 százalék, a felvettek között p edig 84 százalék.
